Sok új lakás épült, de kevés az új engedély

2009 első félévében 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 17 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 16%-kal több, az új engedélyeké 19%-kal kevesebb, mint 2008 első felében volt.

A használatba vett lakások közel egyharmada Budapesten épült. Az új engedélyezések, 3 megye kivételével, az egész országban jelentősen visszaestek.



A 2009 első negyedévében regisztrált 15%-os növekedése után a második negyedévben 18%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az új építési engedélyek számában ugyanakkor erősödő visszaesés mutatkozott: az első negyedévben 7%, a másodikban 18% a csökkenés.

A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol a használatba vett lakások száma ebben az időszakban több mint egyharmadával nőtt, országos részaránya pedig 32%-ra emelkedett. A fővárosi építkezések súlya és jellege erősen befolyásolta az országos adatok alakulását. Átlag feletti a növekedés a vállalkozók által épített és az értékesítésre szánt lakások esetében, ezekből 29, illetve 28%-kal több épült. Az építtetői kört szinte fele-fele arányban képviseli a lakosság és a vállalkozások, 0,4%-ot tett ki az önkormányzati lakásépítés. A kivitelezésben az építőipari vállalkozások szerepe tovább erősödött, ezzel szemben a lakosság házilagos kivitelezésében egynegyeddel kevesebb lakás készült el, mint a bázisidőszakban.

Emelkedett a kislakások aránya, különösen a fővárosban, az új lakások átlagos alapterülete 89 m2, 2 m2-rel kisebb, mint 2008-ban.

Valamennyi településtípusra érvényes, hogy több lakást vettek használatba, mint az előző év első felében, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl valamennyi megyéjére. A többi régió megyéiben ennél változatosabban alakult a lakásépítés. A legnagyobb (54%-os) régiós szintű növekedést Dél-Dunántúlon regisztráltuk, míg mindkét alföldi régióban csökkent a használatba vett lakások száma (északon 28, délen 11%-kal). Az új engedélyek száma legerősebben az 50 ezres lélekszámúnál kisebb településeken esett vissza, s 28–30%-kal csökkent Közép-Dunántúlon, valamint
Észak-Magyarországon. Vannak megyék, ahol az új építési engedélyek száma alatta marad a 2008 első felében kiadottak kétharmadának, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyében rendre 14, 28, 40%-kal több új építési engedélyt adtak ki ebben az időszakban.
184 új üdülőegységet vettek használatba, annyit, mint az előző év első félévében. Az új üdülők 87m2-
es átlagos alapterülettel épültek. 310 üdülőépületben 660 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ez 7%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban.

2009 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 25%-kal több, 1742 lakás szűnt meg. Ezek 40%-a a főváros lakásállományának része volt. Itt megduplázódott a lakásmegszűnések száma, elsősorban településrendezés és új lakás építése miatt. Az önkormányzati lakások közül összesen közel 400, Budapesten több mint 300 szűnt meg. A megszűnt lakások átlagos nagysága 66 m2 volt.

A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 1 millió 600 ezer m2 lakóépület és több mint 1 millió 700 ezer m2 nem lakóépület beépítését tervezik, 17–16%-kal kevesebbet, mint 2008 első felében. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, egynegyeddel kisebb területet terveznek beépíteni, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek hasznos alapterülete 38%-kal, a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületeké 29%-kal kevesebb, mint az elmúlt időszakban.

Cikkajánló:

$$1985$$

$$1984$$

$$1983$$