Asszimetrikus vásárlóerő és kiskereskedelmi terület Budapesten
Budán található kevesebb bevásárlóközpont, ugyanakkor ott és annak vonzáskörzetében nagyobb a vásárlóerő, de a fejlesztők erre kevésbé figyelnek, ezért továbbra is Pesten terveznek nagyobb fejlesztéseket - közölte az MTI-vel a GVA Robertson Hungary ingatlan tanácsadó.
A fővárosban 1994 és 2009 között a budai
oldalon közel 300 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont épült, ugyan
ebben az időszakban Pesten a terület meghaladta a 400 ezer
négyzetméter. Jövőre a budai oldalon egyáltalán nem terveznek építést a
fejlesztők, míg a pesti oldalon több mint 200 ezer négyzetméternyi
bevásárló központot kívánnak építeni - áll a közleményben.
A GVA
szembe állítja a fejlesztések helyét azok vásárlóerejével, és arra a
következtetésre jut, hogy azok éppen ellentététesek egymással.
Hivatkozik a GfK felmérésére, amely szerint a háztartások
rendelkezésére álló jövedelem rangsorában a budai oldalon Budaörs az
első, míg Törökbálint a harmadik. A kiskereskedelmi vásárlőerő
rangsorában pedig Telki a második, Budaörs a negyedik, míg
Százhalombatta az ötödik. Az összevont adólapot vizsgálva a II. kerület
az első, azt követi a XII. és az I. kerület.
A Duna két partja közötti különbség kialakulásában az is szerepet játszott, hogy a budai oldalon jóval kevesebb a bevásárlóközpontok építésére alkalmas terület. A telekárak nem térnek el szignifikánsan egymástól Budán és Pesten, az árakat inkább a telek frekventáltsága határozza meg. A pesti túlsúlyt az is okozhatja, hogy az ingatlanfejlesztők korábban kevesebb figyelmet fordítottak a vonzáskörzet keresletének és vásárlóerejének feltérképezésére, mivel a gazdasági körülmények nem tették ezt szükségessé.
Cikkajánló:
$$2241$$
$$2240$$
$$2239$$
