Józsefváros megfellebbezi a Roma Kulturális Központ építési engedélyét

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A Józsefvárosi Önkormányzat szerint több ponton is törvénysértő módon járt el a VII. kerületi építési hatóság, amikor engedélyezte a Fővárosi Önkormányzatnak, mint a VIII. kerület Szentkirály u. 7. szám alatti iskolaépület tulajdonosának, hogy az épületben belső átalakítással Fővárosi Roma Kulturális Központot alakítson ki.

Mint ismert, a Fővárosi Közgyűlés sok előzetes vita és kritika ellenére november 26-án döntött arról, hogy a tulajdonában álló VIII. kerületi Szentkirályi utca 7. szám alatt, a volt dekoratőriskola épületében 2010. január 1-jével megnyitja a Fővárosi Roma Kulturális Központot, és abba befogad két fővárosi intézményt, a Napházat és a Cigány Házat. A központ megnyitását a Miniszterelnöki Hivatal is szorgalmazta, azonban anyagi támogatást kizárólag csak a központ felújításhoz nyújt, működtetésére már nem.

A Józsefvárosi Önkormányzat kezdettől fogva osztotta több - a helyszínválasztást és a koncepciót élesen bíráló - roma szervezet álláspontját, mely szerint a Szentkirály utcai egyszerű, belvárosi iskolaépület alkalmatlan egy ilyen funkció betöltésére. A helyi önkormányzat korábban több lehetséges más kerületi helyszínt ajánlott a főváros figyelmébe, sőt együttműködését is felajánlotta egy új, a funkcióra alkalmas és megfelelő környezettel rendelkező épület kialakítására, de a főváros e javaslatokat érdemi tárgyalás nélkül lesöpörte az asztalról.

A Fővárosi Önkormányzat a központ megnyitásához szükséges építések engedélyeztetését a VII. kerülettől kérte és kapta meg. A VIII. kerületi képviselő-testület szerint azonban az eljárás több ponton is törvénysértő. Nem lehetett volna az építési engedélyt megadni a központ számára, mert az építési hatósági döntés meghozatala előtt hatástanulmányt kellett volna készíteni a központ megnyitásával járó környezeti hatásokról.

A józsefvárosi kerületvezetés azt is sérelmezi, hogy a Fővárosi Önkormányzat a közigazgatási eljárásról szóló törvényt megsértve, nem tekintette a helyi önkormányzatot az eljárásban ügyfélnek, holott egyértelmű, hogy Józsefváros jogos érdekét az ügy érinti.

Az önkormányzat fentiek miatt fellebbez az erzsébetvárosi határozat ellen a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalhoz, mint másodfokú hatósághoz a döntés hatályon kívüli helyezése és új eljárás indítása érdekében.

Cikkajánló:

$$2307$$

$$2306$$

$$2305$$