Nem megoldás az ingatlanok elárverezése

Megjegyezte, hogy az árverezés nem jelent megoldást, ugyanis a bankok gyakran a kihelyezett tőkét sem nyerik vissza az ingatlan eladásából. Tapasztalatuk szerint a bankok mostanában nem adják olyan gyorsan végrehajtásra az ingatlanokat, mint eddig, mert belátták, hogy az nem hatékony és költséges.

"Az árverés nem lehet eszköz arra, hogy mindenki jól járjon: egyvalaki jár jól, azok az önálló bírósági végrehajtók, akik hatalmas jutalék fejében kapják a díjakat" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy más megoldást kell találni a helyzetre. Szavai szerint a bankokat kötelezni kellene arra, hogy tárgyaljanak az ügyféllel a hitel törlesztésének könnyítéséről. Bár ezt a bankok a tavaly elfogadott magatartási kódexben vállalták, de szerinte még mindig sokat kell harcolni, hogy az ügyfelek elérjék a könnyítést, ugyanis a bankok arra hivatkoznak, hogy a betétesek pénzét biztonságban kell tudniuk.

Mint mondta, nem látnak ugyan rá a hitelezésre, a teljes hitelállományra, de a PSZÁF statisztikájából, a 60 és 90 napnál régebben fizetett hitelek számából és a rossz adósok központi listáján (BAR-lista) szereplők számának folyamatos növekedéséből úgy becsülik, 200-300 ezer családnak jelent gondot a következő havi törlesztőrészlet kifizetése, vagy már késedelemben is vannak, amiből előbb-utóbb felmondott hitel lesz.

Kedden a XXII. kerületben a jogerős bírósági végzés birtokában kilakoltattak egy négygyermekes családot, mert mintegy 21 millió forintos tartozást halmoztak fel. A kilakoltatás ellen több jobbikos politikus a helyszínen tiltakozott. ggyűlési képviselő volt a helyszínen, de a kilakoltatást nem tudták megakadályozni.

A  Budapesti Rendőr-főkapitányság információi szerint "a kiürített lakás használója korábban egy bank adósa volt, fizetésképtelensége miatt a moratórium hatályba lépése előtt a pénzintézet az ingatlant értékesítette egy magánszemély számára".  A kilakoltatás helyszínén felmerült, hogy jogtalan a kilakoltatás, mert jelenleg moratórium van érvényben.

A kilakoltatási moratóriumot a Bajnai-kormány rendelte el a téli időszakra. Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án bemutatott, 29 pontos akciótervében már szerepelt ennek az időszaknak a 2010 év végéig történő meghosszabbítása, majd a kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában megjelent) rendelete ezt a moratóriumot be is vezette. A kihirdetésével egyidejűleg hatályba lépő rendelet megfogalmazása szerint "a kötelezett által lakott lakóingatlan (...) 2010. december 31-éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé".

Cikkajánló:

$$2712$$

$$2711$$

$$2710$$