Jelzálogjog: a német út járhatónak tűnik
Az Alkotmánybíróság idén márciusban megsemmisítette azt a szabályt, amely lehetővé tette az építési vállalkozóknak, hogy jelzálogot jegyeztessenek be a megrendelő ingatlanára, amíg az ki nem fizette a számlájukat, ugyanakkor Németországban ez a jogintézmény működik és alkotmányos lehetőség - közölte az enwc jogi tanácsadó az MTI-vel.
A parlament a körbetartozásokat akarta megfékezni azzal, hogy a készülő épületre jelzálogot engedett bejegyeztetni a kivitelezőnek. Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke korábban több fórumon elmondta: a gyakorlatban nem működött a lehetőség, mivel a jelzálog bejegyzéséhez a megrendelő hozzájárulása kellett, ő pedig ezt a lehetőséget nem adta meg. Az Alkotmánybíróság érve az volt, hogy a szabályozás nem tartalmazott korlátozó feltételeket sem a beruházások jellegére, sem értékhatárára, és így a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozta.
A német szabályozás megengedi a megrendelőnek,
hogy - a tárgyalások során - ne járuljon hozzá az ingatlana
elzálogosításához, ehelyett más biztosítékot kínálhat fel. A jelzálog
bejegyzése nem lehet egyoldalú döntés eredménye, tehát a vállalkozó -
pusztán azért, mert kivitelezési szerződést kötött a megrendelővel - nem
jegyeztetheti be ez utóbbi ingatlanára a jelzálogot.
Amennyiben a
tárgyalás során megállapodtak a jelzálogról, és amikor a vállalkozó azt
be akarja jegyeztetni, ehhez a megrendelő nem járul hozzá, a vállalkozó
bírósághoz fordulhat. A megrendelő hozzájáruló nyilatkozatát ilyenkor a
bíróság pótolja.
Egy hasonló megoldás magyar viszonyok között is növelné a megrendelő fizetési hajlandóságát - vonja le a következtetést az enwc elemzése.
Cikkajánló:
$$2719$$
$$2718$$
$$2717$$
