Új Széchenyi Terv - Otthonteremtés és lakásprogram
Összekapcsolná a kormány a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel - derül ki az Új Széchenyi Terv vitairatából. A vitairat a devizahitelezés helyett a forint jelzáloghitelezést részesíti előnyben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is olvasható kétszáz oldalas dokumentum "Otthonteremtés és lakásprogram" című fejezete szerint a "lakásügyeknek" évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra - a GDP 1,5 százalékára - lenne szüksége: ezt a szintet fokozatosan több év alatt kell elérni.
Az új
lakástámogatási rendszer alapgondolatait a következők köré csoportosítja
az Új Széchenyi Terv: tisztességes munka, a közterhekhez való
hozzájárulás, a gyermekvállalás, az előtakarékosság-elismerés, az
elvárható szolidaritás és az állami szerepvállalás. E szerint
koordinálni kell az állami és uniós forrásokat; meghatározott esetekben
az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú
hiteléért garanciát vállalnia.
A dokumentum szerint "az
adócsökkentési intézkedések optimális végrehajtásaként elképzelhető az
szja-adójóváírás a lakásépítéssel, új lakásépítéssel kapcsolatban". Itt
leszögezik azt is, hogy szja-kedvezmény az egyszeri lakásvételhez,
építéshez kapcsolódó, de hatékonyan, több éven át igénybe vehető
kedvezmény. A program a bérlakások bérleti díjának megfizetését az adómentes béren kívüli juttatásokhoz kapcsolná.
A
meglévő lakástakarék-pénztári konstrukciókat olyan termékkel
egészítenék ki, amely a szülőknek lehetőséget adna, hogy a
gyermekük iskolai évei alatt előtakarékossággal összegyűjtött összeget
új építésű bérlakásokkal kapcsolatos bérleti jog 3-4 évre történő
megváltására is fel tudják használni. A közhasznú bérlakás-építésbe invesztáló befektető pedig társasági adókezdeményben részesülne.
A
vitára bocsátott program leszögezi azt is, hogy csak a gazdaságilag
megtérülő felújításokat célszerű támogatni; a lakástámogatásokat döntően
az építések, újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül
célszerű nyújtani; szükség van az államilag ösztönzött bérlakásépítésre.
Az
Új Széchenyi Terv kiemeli: az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50
ezerre kell fokozatosan emelni, hosszú távú otthonteremtési programot
kell kidolgozni, a civilek bevonásával otthonteremtési tanácsadó
testületet kell létrehozni, az állami ellenőrzést fokozni kell a
lakásépítési támogatás felhasználásában, elő kell segíteni az
öngondoskodó lakáscélú előtakarékoskodást, elő kell készíteni egy
panelprogramot és a bérlakásépítés hazai kérdéseit tisztázó projektet
kell indítani.
Ezek mellett a dokumentum leszögezi, hogy gyorsan, mindenki által elfogadható módon kell megoldani a deviza- és forinthitelek problémáit.
Az Új Széchenyi Terv a legfontosabb
javaslatok közé sorolja, hogy "be kell vonni az állami támogatási körbe
két lakástakarék-pénztár szabad pénzeszközeit"; el kell indítani egy
munkáltatói pénzeszközöket is felhasználó programot, amelyben a lakások
az alkalmazottak számára épülnek - kiemelt állami szerepvállalás
mellett. Programot kell indítani a fiatal házasok első lakáshoz juttatása érdekében - húzza alá a vitairat.
A
lakbértámogatás lehetőségét is felveti a program, e szerint az
öngondoskodásra képes, a közterhekhez hozzájáruló rétegnek lehetőséget
kell adni, hogy saját jogon - például adókedvezmények útján - oldja meg,
javítsa lakáskörülményeit; ennek körében kaphatnak helyet a
tulajdonszerzéshez kapcsolódó kedvezmények.
Cikkajánló:
$$2806$$
$$2805$$
$$2804$$