Kevesebb pénz jár a könnyűszerkezetes épületekhez
A felsőzsolcai képviselőtestület pénteken úgy döntött, hogy aki könnyűszerkezetes technológiával építi újjá házát, négyzetméterenként 20 ezer forinttal alacsonyabb árhoz kapnak támogatást, ez ellen nyújtott be petíciót 13 család Szabó Máté ombudsmanhoz és Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkárhoz hétfőn Budapesten.
A hivatalok előtt demonstráló építtetők egyike,
Martinovszky Tamás az MTI munkatársának megmutatta a jogerős építési
engedélyt, amely könnyűszerkezetes családi házra szól. Elmondta: azért
választotta feleségével együtt ezt a technológiát, mivel a településen
korábban épült 8 acélvázas épület mindegyike "túlélte" az árvizet.
Egy
másik károsult pedig arról számolt be, hogy a tégla házának fugái
között folyt be a víz a lakásba, és akkor elhatározta, neki tégla ház
nem kell többet. A szomszédságában lévő könnyűszerkezetes háznak csak a
belső gipszkarton borítását kellett kicserélni, és továbbra is lakható. A
demonstrálók gyakran említették Rudolf Mihály tanácsadó főépítész
nevét, aki ellenzője a könnyűszerkezetes építési technológiának, az ő
javaslatára kapnak kisebb támogatást az ilyet választók.
Rudolf
Mihály az MTI-nek megerősítette, hogy véleménye szerint a
könnyűszerkezet nem tartós - véleménye szerint 30 évre szól. Semmi
kifogása az ellen, hogy a saját pénzéből bárki ilyet építsen, de az
állam pénzén ő inkább az árvíznek jobban ellenálló tégla épületeket
pártolja. A következő 10 évben - amíg nem épül meg a Boldván a tervezett
hat tározó - nem zárható ki hasonló árvíz Felsőzsolcán - indokolta
álláspontját. Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos
Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet építő tagozatának elnöke cáfolta
az MTI-nek a rövid élettartamot, és kiemelte, hogy ezek a házak "állva
maradtak" az árvízben.
Rudolf Mihály elmondta, hogy a
felsőzsolcai önkormányzat előbb a tégla házak kivitelőzivel tárgyalt, és
az eredetileg ajánlott 160-170 ezer forintos nettó négyzetméter árat
sikerült 137 ezer forintra "lealkudni". Múlt hétfőn a könnyűszerkezetes
vállalkozók 90-120 ezer forintos négyzetméter árat ajánlottak. Miután a
képviselőtestület a tanácsadó főépítészt bízta meg a reális négyzetméter
ár meghatározásával, ő egy-egy budapesti, szigetszentmiklósi és
szombathelyi cég honlapján kínált ár alapján - amely 106-117 ezer
forintig szóródott - határozta meg a 117 ezer forintos fajlagos árat.
Szaló Péter államtitkársága - kérésére - 109-117 ezer forintot
határozott meg, így alakult ki a könnyűszerkezetes épületekre a 117 ezer
forintos - és az önkormányzat által elfogadott - négyzetméter ára,
amely valóban 20 ezer forinttal alacsonyabb, mint a tégla épületekre
meghatározott ár.
Kárpáti József az eltérés okát abban látja,
hogy a téglás vállalkozók a nettó alapterületre - a valós, lakható
négyzetméterre - kapják a 137 ezer forintot. A készházas cégek pedig a
falakon kívül mért, bruttó alapterületre tették ajánlatukban - a
főépítész által említett - 90-120 ezer forintos fajlagos árat. Ha ezt
nettó alapterületre vetítik, akkor máris kijön a 137 ezer forint.
A demonstrálók a Belügyminisztérium elől a Gazdasági Versenyhivatalba mentek, ahol megfogalmazták beadványukat. Szerintük sérti a versenyt, ha az egyik technológia nagyobb állami támogatást kap, mint a másik.
Cikkajánló:
$$2876$$
$$2875$$
$$2874$$
