ÁSZ: ellentétes a nemzetgazdaság érdekeivel az MTV-székházbérlet

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Kiszolgáltatottságot okoz az állami tulajdonú, tartós elhelyezés céljára szolgáló ingatlanok hosszú távú bérlete - áll abban a több mint 300 oldalas, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) honlapján is elérhető jelentésben, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavalyi tevékenységéről készített a felügyeleti szerv, és amely részletesen elemzi a Magyar Televízió (MTV) székházprojektjének költségvonzatait.

A jelentés négy állami tulajdonú cég, a Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., a MÁV Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. székházprojektjétől várt hatékonyságjavulást vizsgálta. A dokumentumban az olvasható, hogy ez a hatékonyságjavulás a négy kiemelt projekt közül egyik esetében sem igazolódott be. A jelentés részletezi, hogy a köztelevízió 2000-ben elhatározott, hétmilliárd forint kivitelezési költségűre tervezett székházprojektje eredetileg egy állami tulajdonban álló ingatlant eredményezett volna, ám ehelyett egy "célszerűtlen, gyakran ellentétes tartalmú döntések következtében indokolatlan költségnövekedést és hosszan tartó gazdasági kiszolgáltatottságot eredményező bérleti konstrukció valósult meg".

A jelentésben az áll, hogy az MTV 36 ezer négyzetméter irodaterületet bérel 12,25 EUR+Áfa/hó/négyzetméter áron, s ez évente 3 milliárd 575 millió forint kiadást jelent. A dokumentum rámutat, hogy a köztévé 2010 májusáig 16,2 milliárd forint bérleti díjat fizetett ki, és a bérleti időszak lejártáig - további 38 évig - várhatóan 83,6 milliárd forint bérleti díjat kell fizetnie az MTV Zrt.-nek, ha húsz év után nem él felmondási jogával.

A több évtizedre szóló bérleti szerződések megkötésekor nem érvényesítették a piaci átlagot meghaladó területi igényből és a biztonságot jelentő állami tulajdonosi háttérből adódó bérlet díjcsökkentő hatását - hívja fel a figyelmet a jelentés. Itt az ÁSZ hivatkozik a Colliers International nemzetközi ingatlan-tanácsadó cégre, amely szerint a nagy területű bérelt ingatlanok esetében ki lehetett volna használni a terület nagyságával arányosan csökkenthető bérleti díj konstrukcióját.

A jelentés ennél is tovább megy, mert kijelenti, hogy a kérdésben nemcsak a társaságok, hanem a tulajdonosi jogkörben eljárók döntései sem feleltek meg a célszerűség szempontjának, mivel a hosszú távon megmutatkozó stabil területigény miatt az ingatlanbérlés helyett előnyösebb lett volna az ingatlanvásárlás.

Cikkajánló:

$$2900$$

$$2899$$

$$2898$$