KSH: újabb mélypont lehet a lakásépítésben idén
A befejezett lakásépítkezések 2009 óta tapasztalt alakulása a lakásépítés újabb mélypontját valószínűsíti 2010-re: idén az első kilenc hónapban 13.340 új lakás épült, 34 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig 14.188 volt, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-vel.
A KSH adatai szerint Budapesten, ahol az új
lakásépítési engedélyeket tekintve az év korábbi időszakában még enyhe
növekedés, illetve stagnálás volt megfigyelhető, most 6 százalékos a
csökkenés. Az egy évvel korábbihoz képest a fővárosinál jóval
erőteljesebb, 52 százalékos a visszaesés a megyei jogú városokban, míg a
községekben 49, a többi városban pedig 46 százalékkal kevesebb
engedélyt adtak ki.
A harmadik negyedévben 4.376 lakásépítési
engedélyt adtak ki, 27, 2 százalékkal kevesebbet mint 2009 júliusa és
szeptembere között, az idei második negyedévhez képest ugyanakkor 2,9
százalékkal nőtt a kiadott engedélyek száma, igaz április és június
között az éves visszaesés több mint 50 százalékos volt. Idén
4.652 lakást építettek a harmadik negyedévben, ez az előző év azonos
időszakinál 35,3 százalékkal kevesebb. 2010 második negyedévéhez képest
ugyanakkor a harmadik negyedben jelentősen, 22 százalékkal nőtt az
épített lakások száma. (Az iparág sajátossága, hogy a negyedik
negyedévben épül fel éves lakásmennyiség 35-45 százaléka.)
Régiós összehasonlításban a Közép-és a Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön következett be drasztikus, 60 százalékot is meghaladó csökkenés a kiadott új építési engedélyek számában éves összehasonlításban. Az év első kilenc hónapjában használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb, 31 százalékos, illetve a megyei jogú városokban a legnagyobb, csaknem 40 százalékos mértékben az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az épített lakások számának csökkenése az Észak-Alföldön volt a legerőteljesebb, 52 százalékos.
Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Az új lakások több mint felét - hasonlóan a tavalyi év első kilenc hónapjához - értékesítési céllal építették. A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: a használatba vett lakások 87 százalékát építőipari vállalkozások építették, 11 százalékuk lakossági kivitelezésben készült el.
Egy évvel ezelőtt kevesebb, 79 százalék
volt az építőipari vállalkozások, és a mostaninál több, 14 százalék a
lakossági kivitelezés részesedése. Az új lakóépületben létesült lakások
47 százaléka családi házban, 37 százaléka többszintes, többlakásos
épületben, 9 százaléka lakóparkban épült. A lakóparki épületek aránya
idén 2 százalékponttal nagyobb volt az egy évvel korábbi időszakhoz
képest, ami a budapesti építkezések növekedésének eredménye.
A
használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter, 2
négyzetméterrel nagyobb, mint 2009 első három negyedévében. 2010
első kilenc hónapjában 1.512 lakás szűnt meg, 41 százalékkal kevesebb
mint tavaly, a megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt. A
vizsgált időszakban 553 üdülőegységet építettek, és 375 üdülőépületben
426 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett
üdülőegységek száma 80 százalékkal haladja meg a tavalyit, az
engedélyezetteké azonban felére esett vissza.
A kiadott új építési engedélyek alapján 5.628 lakóépület és 3.823 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 46, a nem lakóépületeknél 4 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 16 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 5, illetve 7 százalékkal nőtt.
Cikkajánló:
$$3010$$
$$3009$$
$$3008$$
