Korlátozzák az egyoldalú kamatemelést
Szombattól a bankok korlátozottan emelhetik egyoldalúan a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát. Az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
A kormány a szerződésekben előírt kamat
egyoldalú módosításának feltételeiről alkotott rendeletet, ezt az
Országgyűlés által novemberben elfogadott, a nehéz helyzetbe jutott
lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény írta elő számára. A
törvény kimondja: a lakáscélú hitel- és kölcsön- vagy pénzügyi
lízingszerződéseket a pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül
nem módosíthatja; ha ez mégis megtörténik, akkor a szerződést semmisnek
kell tekinteni.
A jogszabály rögzíti, hogy pénzügyi intézmény az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosíthatja a szerződést. A közlönyben most megjelent rendelet szerint a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló feltételek esetén módosíthatja.
A jogalkotó három feltételt szab: kedvezőtlenül változnak a hitelező forrásköltségei, forrásszerzési lehetőségei; változik a hitelkockázat; változnak a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályok. A rendelet felsorolja azokat az eseteket is, amelyek a forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változásával járhatnak.
Ezek közül legalább egynek kell teljesülnie
kedvezőtlen kamatemelés lehetőségéhez: emelkedik a jegybanki alapkamat;
emelkednek a bankközi pénzpiaci kamatlábak; emelkednek a hitelező
lekötött ügyfélbetéteinek kamatai; emelkednek a refinanszírozást
biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatai; bizonyíthatóan
növekednek a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége
refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségei.
Leszögezik
azt is, hogy kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem
haladhatja meg az előbbi feltételek változásának együttes hatása alapján
meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és
annak változását.
A rendelet szerint a kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet. Az
egyik eset szerint akkor, ha a hitelező eszközminősítési vagy belső
adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfelet, illetve a
hitelügyletet magasabb kockázati kategóriába sorolják át, és ha az
átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan
értékében bekövetkezett legalább 10 százalékos változás miatt került
sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős
mértékben veszélyezteti.
A másik eset szerint akkor kerülhet erre
sor, ha a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési
szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek,
illetve ügyfelek kockázatai növekednek, ha a kockázat növekedése az
adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott
kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.
Az első
esetnél a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a devizában nyújtott és
forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára
kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az
árfolyamváltozás miatt emelkedik. A második esetben pedig a pénzügyi
intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára
kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési
késedelembe.
A kormányrendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba; a rendelet december 15-én jelent meg. A kormány rögzítette azt is, hogy a rendelet szabályait annak hatálybalépését megelőzően, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés e rendelet hatálybalépését követő módosítása tekintetében is alkalmazni kell.
Cikkajánló:
$$3112$$
$$3111$$
$$3110$$
