Moszkvai ingatlanügy

A moszkvai ingatlanügyben hétfőn írásban is benyújtja a gyanúsítottakat szabadlábra helyező végzés elleni fellebbezését a Központi Nyomozó Főügyészség; ebben újabb bizonyítékokat és indokokat sorolnak fel az előzetes letartóztatás elrendelése érdekében - mondta a főügyészség szóvivője pénteken az MTI-nek.

Fazekas Géza hangsúlyozta: a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította a megalapozott gyanú meglétét, csak úgy ítélte meg, hogy az előzetes letartóztatás elrendeléséhez szükséges, úgynevezett különös okok nem állnak fenn. Kitért rá, hogy szóban már bejelentették fellebbezésüket a bíróságon, de ezt írásban is megteszik. Kifejtette: a bíróság álláspontja szerint nem volt elég konkrét az ügyészség hivatkozása, így részletesebb, újabb bizonyítékokat és indokokat sorolnak fel a fellebbezésben. A szóvivő erről bővebben nem beszélt, arra hivatkozva, hogy azokat előbb a bíróság ismerje meg. 

A szóvivő egyúttal cáfolta azt a sajtóhírt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a háromhetes gyereke mellől állították volna elő. 

Fazekas Géza ismertette: kedden reggel 7 órakor egyszerre jelentek meg a három gyanúsított lakásán, de a vagyonkezelő volt vezetője nem volt otthon. Telefonon felvették vele a kapcsolatot, és kérték, hogy személyesen jelenjen meg az otthonában. A gyanúsított azonban nem jelent meg, helyette mintegy két órával később a felesége érkezett oda a csecsemővel és közölte: férje az ügyvédjével a főügyészségre tart. Ekkor ismét felhívták a gyanúsítottat, a házkutatáshoz szükséges, hogy ő is jelenjen meg, így másodszori felhívásra odament. 

A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját: Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet csütörtökön helyezte szabadlábra a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak egy moszkvai ingatlanügylettel.

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra váltották át.

Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind Horváthné Fekszi Márta akkori államtitkár, mind pedig Tátrai Miklós tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg.

Cikkajánló: 

$$3253$$

$$3252$$

$$3251$$