Semjén: újra egységes az unitárius egyház

Az unitárius egyház egységének helyreállítását emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn az unitáriusok fővárosi, Nagy Ignác utcai épületében tartott rendezvényen, abból az alkalomból, hogy az eddig részben állami tulajdonban lévő ingatlan teljesen visszakerült az egyház tulajdonába.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház illetékes főhatóságai által a múlt év végén aláírt egyezményre utalva kiemelte: az unitárius egyház, amely mindig is egy volt, és csak a történelem viharai szakították szét, most végre újra egyesülhetett. Egy unitárius egyház van az egész Kárpát-medencében - fogalmazott.

Semjén Zsolt azt kérte a magyar alapítású egyháztól, biztassa és segítse az Erdélyben élő magyarságot, hogy minél többen igényeljék a magyar állampolgárságot. Abban a nemzetszolgálatban kérte a segítséget, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben is egyesülhessen.

A miniszterelnök-helyettes fontosnak nevezte, hogy az épület végre visszakerült jogos tulajdonosához, az unitárius egyházhoz. Ez egy húszéves folyamat vége - emelte ki.
Szászfalvi László, egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta: stratégiai, partneri szövetségre törekednek a magyar történelmi egyházakkal.
"Hiszem, hogy ezt jó helyen, egy magyar történelmi egyház székházában mondom" - fogalmazott az államtitkár, s jelezte: a magyar unitárius egyház a közeljövőben elfogadandó új egyházügyi törvényben, a jogszabályi keretek között is méltó helyére fog kerülni.

A magyar kormány nemcsak azért becsüli nagyra a történelmi egyházakat, mert évszázadok óta oktatási, szociális feladatokat látnak el, hanem önmagában a létükért, mert újabb értékeket hoznak létre, közösséget építve - tette hozzá. Elekes Botond, az egyház főgondnoka az ünnepségen hangsúlyozta, hogy a magyar unitáriusok számára rendkívül felemelő ez az alkalom. Erre az unitáriusok minimum 20 éve várnak - fogalmazott. E nélkül az épületkomplexum nélkül azok a feladatok, amelyek a történelmi egyház attribútumait jelentik, nehezen képzelhetők el - hangsúlyozta, hozzátéve: óriási feladat előtt áll a magyar unitárius közösség.

Kitért arra is: önmagában már az a tény derűlátásra ad okot, hogy a magyar kormány a személyi jövedelemadókból felajánlott egy százalékhoz további egy forintot és nem egy felet rendel hozzá. Molnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese örömének adott hangot, hogy sikerült megtalálni azt a konstrukciót, amely minden érintett fél számára megfelelő.

A Magyar Unitárius Egyház szóban forgó ingatlanja az államosításkor, 1954. május 7-én került az állam tulajdonába. A rendszerváltást követően - az 1991-es vonatkozó törvény előírása alapján - 1994-ben az egyház visszakapta az ingatlan 51 százalékát. 2009 novemberében törvényben írták elő, hogy a fennmaradó 49 százalék állami tulajdont is vissza kell adni az egyháznak. Az erről szóló megállapodást 2010. december 23-án írta alá az egyház főgondnoka, Elekes Botond az MNV képviselőjével.

Az egyház korábbi összegzésében kiemelte: a tordai országgyűlés 1568. évi vallásügyi határozata az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A trianoni diktátum következtében azonban egyházszervezetüket feldarabolták.
A közlemény szerint a kedvező nemzeti és nemzetközi lehetőségekkel élve, csaknem 450 éves történelmi hagyományaik alapján a két magyar unitárius egyházrész - az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház - illetékes főhatóságai elhatározták, hogy helyreállítják az egyházszervezeti egységet.

Ennek alapján aláírták a Magyar Unitárius Egyház egységének helyreállításáról szóló egyezményt, amelyet 2010. november 20-án a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa ellenszavazat nélkül elfogadott. A szervezeti egység véglegesen a mindkét országban érvényes egyházi alaptörvény elfogadásával valósul meg.

Cikkajánló: 

$$3285$$

$$3282$$

$$3286$$