Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot
Az Országgyűlés szerdán július 1-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot a lakáshitel-tartozások adósai számára. A képviselők 267 igen szavazattal, 29 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a bírósági végrehajtásról szóló törvény ezt szabályozó módosítását.
A parlament döntésével azokra a természetes
személyekre korlátozta az április 15-én lejáró moratórium
meghosszabbítását, akik lakáshitel-tartozásból eredő követelés
végrehajtás alatt állnak és nem jogosultak más beköltözhető ingatlan
használatára, illetve maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást
kérő lakhatását. A kormánypárti képviselők által kezdeményezett
törvénymódosítás az önkéntes lakásfoglalókat és a rendbírsággal sújtott
személyeket, valamint a hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt
elítélteket továbbra is kizárja a moratóriumra jogosultak köréből.
A
moratórium a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésekre, valamint a
lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, ám kiterjed azokra a
szabad felhasználású hitelekre is, amelyeknek adósai lakóingatlanon
alapítottak zálogjogot és a hitelt a kiürítendő lakásra fordították. A
kilakoltatás emellett abban az esetben sem lehetséges, ha a
kötelezettnek a vételi jog érvényesítése, vagy a lízingszerződés
felmondása, illetve a zálogjog végrehajtáson kívüli érvényesítése miatt
kellene átadnia az ingatlant új tulajdonosának.
A fideszes Csizi
Péter módosító javaslatára a törvény szövegébe került az a szigorító
kitétel is, hogy az adóst csak akkor illeti meg a kilakoltatási
moratórium védelme, amennyiben az ellene indult más követelések
behajtásában a tőketartozás összege nem haladja meg a 150 ezer forintot. Az
eredeti jogszabály-változtatást előterjesztők indoklásukban kiemelték: a
moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes válságkezelő intézkedés,
ezért a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a
követelésérvényesítés általános rendjéhez.
A törvénymódosítás
elsőként benyújtott szövege ugyanakkor még nem szabta volna meg a
lakáshitel-tartozások adósaira vonatkozó kilakoltatási moratórium
határidejét, ám Lázár János és Rogán Antal fideszes képviselők
kezdeményezésére azt július 1-ig hosszabbította meg a Ház. A két
kormánypárti politikus szerint a moratórium meghosszabbításának fix
időponthoz kötése azt a "morálisan el nem hanyagolható társadalmi
érdeket" szolgálja, hogy a felvett hitelt - felvevőjének anyagi erejéhez
mérten - mindenképp vissza kell fizetni. Kitérnek arra, hogy a
jelzáloghitelek finanszírozásául szolgáló jelzáloglevelek értékét
tartósan meg kell őrizni. Ez nemcsak a pénzintézeteknek, hanem a
lakáshiteleket pontosan fizető többségnek is érdeke, hiszen ellenkező
esetben az ő terheik is növekednek - írják.
Lázár János és Rogán
Antal szerint a moratóriumot azért is elégséges két és fél hónappal
meghosszabbítani, mert a Bankszövetség és a kormány jelenleg is dolgozik
a bajba jutott hitelesek védelmét szolgáló elképzeléseken, amelyek
szerint a terheket a hitelfelvevők, a bankok és a kormány együtt
vállalnák.
A Ház által elfogadott törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
Cikkajánló:
$$3349$$
$$3348$$
$$3347$$
