Civilek szerint módosítani kell az árverések szabályozását

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

Civil szervezetek és egy végrehajtó szerint is rövid időn belül módosítani kell az árverések szabályozását, mert a jelenlegi törvény lehetővé teszi, hogy az ingatlanokat mélyen a piaci ár alatt vásárolhassák fel az erre szakosodott csoportok, az "árverési hiénák".

Az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága lakhatási albizottságának hétfői ülésén a lakáspolitika aktuális kérdéseiről mondhatta el a véleményét több civil szervezet.

A bizottsági ülésre meghívást kapott egy gyakorló bírósági végrehajtó is. Zoltán Hunor Csaba a testületet előtt arról beszélt: a jelenlegi jogszabályi és gyakorlati problémák oda vezetnek, hogy az emberek szinte kisemmizve kerülnek az utcára, mert az ingatlanaikat sok esetben rendkívül alacsony áron értékesítik az árverésen.

Szerinte ennek az egyik oka az: az ingatlanárverések szabályai még ma is lehetőséget adnak arra, hogy "árverési hiénák uralják a hatósági árveréseket". Elmondta, a "hiénák" már az árverések előtt megállapodnak egymással, melyikük veszi majd meg az ingatlant a lehető legalacsonyabb áron. Az ingatlant olcsón megvásárló ember a többieknek azért fizet, hogy ők ne vegyenek részt a licitálásban.

Közölte, a csoporton kívül álló külső személyeket pedig "különböző módszerekkel lebeszélik" a vásárlásról, vagy nekik is fizetnek azért, hogy ne srófolják fel az adott ingatlan árát.

A bírósági végrehajtó szerint a problémára az jelentene megoldást, ha a törvényt úgy módosítaná a parlament, hogy az árverezők ne kerülhessenek egymással közvetlen kapcsolatba, azaz ne egyezhessenek meg az adós kárára.

A bizottsági ülésen felszólalók között mások is voltak, akik arról beszéltek: sokan vannak, akik "jól megélnek a végrehajtó irodák környékén", és akiknek a tevékenységét feltehetőleg az adóhatóság sem ismeri. Volt, aki azt is kifogásolta, hogy nincs aki ellenőrizze, felügyelje néhány végrehajtó "embertelen" tevékenységét.

A lakhatás problémáit elemző ülésen több civil arra mutatott rá, hogy a devizahitelesek problémái mellett kevés figyelmet kapnak az embertelen körülmények között élők, akik egyes becslések szerint ma mintegy egymillióan lehetnek Magyarországon. Elmondták, attól tartanak, hogy ha az állam a devizahitelesekre költi a lakhatási célokat szolgáló forrásait, akkor nem marad forrás a legszegényebbeknek. Azt javasolták, hogy csak azok a devizahitelesek kapjanak állami támogatást, akiknek az anyagi viszonyait előzőleg átvilágították.

Mások szerint meg kellene határozni, hogy az adósságot legfeljebb hány évig kellene az adósnak törlesztenie, mert szerintük tarthatatlan, hogy a büntetőkamatok miatt van, aki nemcsak a lakását veszti el, hanem egész életében csak a behajtást fizeti. Azt hangoztatták, meg kellene teremteni a "tiszta lappal való indulás jogát", mert ez nemcsak az érintettek, de a gyerekeik és az egész társadalom érdeke is. Ezzel kapcsolatban arra mutattak rá: egyre több adós arra kéri a munkaadóját, ne jelentse be, hogy foglalkoztatja, mert akkor a tartozást a béréből levonják, míg mások külföldre mennek dolgozni, és onnan küldik haza a pénzt a családnak, hogy elkerüljék a levonásokat.

Cikkajánló:

$$3373$$

$$3371$$

$$3372$$