Átadták a zalakarosi fürdő 2,7 milliárd forintos beruházását
Átadták a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Zrt. 2,7 milliárd forintból megvalósult beruházását, a gyógy- és wellness szolgáltatásokkal kiegészített új fogadóépületet és az átalakított fedett fürdőt csütörtökön.
Horváth Vencel vezérigazgató az avatón elmondta:
a beruházás keretében megépítették a négyszintes, emeletenként 1200
négyzetméteres új fogadóépületet, és felújították a régi fedett fürdő
2000 négyzetméteres épületét. Mindezek mellett új szolgáltatásokat
vezettek be, valamint új gyalogos átjáró alagutat fúrtak a gyógyfürdő és
a Freya Hotel között.
A beruházás 70 százalékát önerőből és
kedvezményes banki hitelből fedezték, a Nyugat-dunántúli Regionális
Fejlesztési Tanács (NYDRFT) pedig közel 810 millió forint támogatást
ítélt meg a fejlesztéshez.
A kivitelezés 2008 decemberében kezdődött, a munkát közbeszerzési pályázaton a ZÁÉV Zrt. nyerte el.
A
vezérigazgató kifejtette: eredetileg hatszintes épületet emeltek volna,
de a gazdasági válság ezt egyelőre nem tette lehetővé, de adott a
lehetőség az emeletráépítésre. Mostanra kellett volna elkészülnie egy
új, a fürdő területéhez közvetlenül csatlakozó szállodának is, a
kivitelezés azonban szintén későbbre tolódik, várhatóan 2013 első
negyedévére épül meg a négycsillagos hotel.
Bánki Erik
(Fidesz-KDNP), az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának
elnöke az ünnepségen arról beszélt: az elmúlt 10 évben mintegy 4
milliárd forint értékű fejlesztés történt a zalakarosi fürdőben. A helyi
szállodák, éttermek, panziók és szolgáltatások körében megvalósult
beruházások értéke pedig meghaladja a 12 milliárd forintot.
Úgy
fogalmazott: a Széchenyi Terv eredeti célkitűzései, miszerint minden
támogatás három-négyszeres beruházást hoz magával, Zalakaroson még ennél
is nagyobb, öt-hatszoros befektetéseket jelentett. Emlékeztetett: az Új
Széchenyi Terv homlokterében szerepel a turizmus, azon belül is az
egészségipar, mint meghatározó terület.
Manninger Jenő
(Fidesz-KDNP), a NYDRFT és egyben a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerint
az egész térséget szolgálja a gyógyfürdő beruházása, amely a környező
települések lakói számára is munkahelyeket jelent. A Nyugat-dunántúli
régióban Zala megye amúgy is a gyógyfürdők fejlesztésével tudott
jelentős támogatásokhoz jutni, a zalakarosi az egyetlen kiemelt projekt,
amely már meg is valósult a régióban.
Hozzátette, hogy a régió
fejlesztési tanácsa ebben a periódusban még 39 milliárd forinttal
gazdálkodhat. Jelentős összeget fordítanak a gazdaságfejlesztésre, de a
turizmus kiemelt szerepet kap ezután is, de most már "a
szolgáltatásfejlesztés fontosabb szempont, mint új létesítmények
építése".
Novák Ferenc (Fidesz-KDNP) Zalakaros polgármestere
felidézte, hogy 1965 szeptemberében adták át a zalakarosi fürdőt, s az
azóta eltelt csaknem fél évszázadban több mint 20 millió vendég kereste
itt a gyógyulást. Ennek is köszönhetően az egykori kisközség, amely
1997-ben nyerte el a városi rangot, "rákerült Európa térképére".
Zalakaros
történetének egyik legnagyobb beruházása lett a mostani fejlesztés,
amely erősíti azt is, hogy évek óta a 10 legnépszerűbb magyar
turisztikai célpont egyike a fürdőváros.
Érdekességként
említette, hogy az 1965-ös megnyitás idején 7 forint volt egy felnőtt
belépő ára, a parkolásért az autósoknak 3 forintot, a motorosoknak 2
forintot, a kerékpárosoknak pedig egy forintot kellett fizetniük.
Akkoriban hétköznap este hétig, vasárnap este nyolcig tartott nyitva a
fürdő, sőt szezonban hétköznaponként éjszakai fürdőzésre is lehetőség
nyílt.
Cikkajánló:
$$3380$$
$$3381$$
$$3382$$
