Otthonteremtési stratégia a teljes lakásvertikumra
A banki különadó alapja csökkenthető lenne a lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására nyújtott hitel-, illetve lízingállománnyal, az állam ezzel is élénkítené a bankok lakáshitelezési készségét - tartalmazza egyebek mellett az Otthonteremtési stratégia vitairata, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján jelent meg szerdán.
A stratégia átfogja a teljes lakásvertikumot, és
nagyrészt olyan, az építést és felújítást élénkítő javaslatokat
tartalmaz, amelyek maguk teremtenék meg a támogatás forrásait. Ilyen
például a kondenzációs gázkazánok elterjesztésének a támogatása. A
támogatás azonos lenne az áfa összegével, így amit az állam beszed az
egyik oldalon, azt adná ki támogatásként a másikon. Eközben 26
százalékkal csökkenne a gázfelhasználás, és a beruházás 8 év alatt
megtérülne. Ugyanez a támogatás élne a napkollektorokra is.
Az úgynevezett ESCO-s beruházásokkal egész városrészeket lehetne rehabilitálni tervezet szerint. Ennek lényege, hogy egy cég saját beruházásban újítja fel az épületeket, amellyel 30-40 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni. A tulajdonosok pedig meghatározott ideig a felújítás előtti fűtési számlát fizetik a cégnek, és csak ennek lejárta után élvezik az energiatakarékos lakás előnyeit.
Az állam a
beruházás 40-60 százalékát adná támogatásként, amit 10 évre elosztva
fizetne meg az ESCO-s cégnek. Ezzel a technikával 5 év alatt 500 ezer
lakás újítható fel A-kategóriásra, 1.000 milliárd forint támogatással,
amely legrosszabb esetben is azonos lenne az adóbevétellel. A program 15
év alatt 392 milliárd forint értékű energiamegtakarítással járna, a
felszabaduló szén-dioxid-kvótából pedig további 145 milliárd forint
bevételre tenne szert az állam. A program 139 ezer új munkahelyet is
teremtene.
A fiatal családok nem szocpol-, hanem tőketámogatást
kapnának, de azt az állam a bérlakásépítő nonprofit cégeken keresztül
folyósítaná. A támogatás csak 130 négyzetméterig járna az új lakásokra, a
négyzetméterre vetített összeg pedig az energia- hatékonyságtól függne.
Az átlagos támogatás 3 millió forintot tenne ki lakásonként. Az átlagos
lakás 20 millióba kerül, ez után a költségvetési bevétel 8 millió
forint, így az állam a támogatással még jól is járna.
A
bérlakásépítés másik ága az osztrák rendszerű nonprofit bérlakásépítő
rendszer meghonosítása lenne. A program egy 500-1.000 lakásos
pilot-programmal indulna. A nonprofit cégek társaságiadó- kedvezményt
élveznének. A források teremtése érdekében létrehoznák a bérlakás
befektetési alapot - az állam (az MFB) alapítaná -, és intézményi,
valamint magánbefektetők is vásárolhatnák a befektetési jegyeit, amelyek
a tőzsdére is bevezethetők lennének.
A bérlakásépítés másik forrása az uniós támogatás lenne, 50 százalékos tőketámogatással. A
lakáshitel-piac élénkítésének egyik eszköze lenne az euró lakáshitelek
újbóli engedélyezése. A másik eszköz pedig a forint lakáshitelek
kamatainak a támogatása, de ez csak 5 évig tartana úgy, hogy az induló
50 százalékos támogatás évente 5 százalékponttal csökkenne. Az állam a
kezdeti terhet akarja csökkenteni a családoknál. Ezzel a forinthitel
kamata az euróhitelére lenne csökkenthető.
Valamennyi állami támogatás egységes, központi nyilvántartásba kerülne. A stratégia része az építőipari szolgáltatás áfájának 5 százalékra csökkentése a jelenlegi 25 százalékról. Az állam újraélesztené a lakásszövetkezeteket is, de a stratégia erről részleteket nem tartalmaz. A
cafeteria kiterjedne - havi 20 ezer forintig - a lakbérre is. A
munkaerő mobilitását növelné az, ha valaki a kiadott lakásának lakbérét
elszámolhatná az általa fizetett lakbérrel szemben.
A lakások komplex energetikai felújítását 130 négyzetméterig támogatná az állam, a már említett pontrendszer alapján. Az átlagos támogatás 1 millió forint lenne lakásonként. A kilakoltatási moratóriumra vonatkozóan visszaállítanák a régi rendszert: december 1. és március 1. között lenne hatályos a moratórium. A lakáshiteleiket fizetni nem tudóktól visszavett lakásokat negyedévente, 5 százalékos kvóta szerint lehetne árverezni. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság speciális államkötvényekért cserébe szerezné meg a visszavett lakások tulajdonjogát a bankoktól. A volt tulajdonos bérlőként lakhatna tovább a lakásban, és visszavásárlási jogot kapna.
Cikkajánló:
$$3470$$
$$3469$$
$$3468$$
