Most akkor kié a csillebérci gyermektábor?

A Fővárosi Bíróságon pénteken folytatódott a csillebérci gyermektábor tulajdonjogáért folyó polgári per.

A pert a magyar állam kezdeményezte a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) és társai ellen. A 2004-ben született jogerős közbenső ítélet szerint érvénytelenek a 46,5 hektáros tábor elajándékozásáról szóló szerződések, azonban az érvénytelenség jogkövetkezményeit - azaz, hogy kit és milyen mértékben illet a tábor tulajdonjoga - új eljárásban kell vizsgálni.

A Fővárosi Bíróság ebben az újabb eljárásban 2005-ben függesztette fel a pert, mert a földhivatal előtt eljárások folytak más szervezeteknek az ingatlannal kapcsolatos bejegyzési kérelmével kapcsolatban. A bíróság felhívására, mivel a földhivatali eljárások befejeződtek, a magyar állam kérte a per folytatását - ezután került sor a pénteki tárgyalásra.

A csillebérci úttörőtábor tulajdonjogáért 2000-ben indított pert a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a MÚSZ és társai ellen. A felperes annak megállapítását kérte, hogy érvénytelen az az ajándékozási szerződés, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-ben a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségre (Demisz) ruházta a csillebérci ingatlan tulajdonjogát, és indítványozta az eredeti állapot helyreállítását. Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A Fővárosi Bíróság (FB) első fokú ítéletében megállapította az ajándékozási szerződés érvénytelenségét, és elrendelte a magyar állam tulajdonjogának helyreállítását. Az elsőfokú ítélet megállapításai szerint a KISZ 1989-ben a XII. kongresszusán kimondta a feloszlását, és a küldöttek egyúttal elhatározták a Demisz létrehozását. A KISZ az ingatlanjait ajándékozási szerződéssel a Demiszre ruházta. A bíróság 1989. június 23-ai végzésével törölte a KISZ-t a nyilvántartásból, a Demiszt pedig bejegyezte. Az ajándékozási szerződés megkötésekor azonban a KISZ, mint kezelő már nem létezett, így a bíróság szerint nem rendelkezhetett a csillebérci ingatlan átruházásáról. Az elsőfokú ítélet szerint emiatt ajándékozási szerződés semmis, a tulajdonjog pedig az államot illeti meg.

Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős közbenső ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítéletnek az ajándékozási szerződés érvénytelenségét kimondó részét, ugyanakkor új eljárásra utasította az FB-t. (Ezt a közbenső ítéletet felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta.)

A Fővárosi Bíróságnak most arról kell döntenie, hogy kit illet a csillebérci tábor tulajdonjoga. A perben jogutódként a magyar államot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képviseli, a másodrendű felperes pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A pénteki tárgyaláson a kereseteket ismertették a felek. Az MNV azt kéri: a bíróság rendelje el, hogy az államot jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként, minél tehermentesebben. A Magyar Úttörők Szövetsége - tulajdonjogának törlése esetén - azt kérte, az ingatlanon végzett beruházásokkal számoljanak el, hozzátéve, hogy ennek érdekében egyezségkötésre is hajlandó.

Cikkajánló:

$$3710$$

$$3709$$

$$3708$$