Idén harmadával több ingatlant árvereztek el, mint tavaly

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közlése szerint 2011 harmadik negyedévében 705 sikeres ingatlanárverést tartottak, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 34 százalékos emelkedést jelent, ugyanakkor az árverést követő kilakoltatások száma kétszáz alatt maradt.

A kamara által az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint összesen 135 ezer 145 ügy érkezett hozzájuk, ami 14 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakában beérkezett 93 ezer 262 ügyhöz képest. A végrehajtási ügyek 80 százaléka továbbra is a 100 ezer forint alatti közüzemidíj-tartozásból, parkolási bírságokból áll, míg a fennmaradó 20 százalék a félmillió forint feletti tartozásból ered. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közlése szerint 2011 harmadik negyedévében az első negyedévhez képest 15, a másodikhoz viszonyítva pedig 5 százalékkal emelkedett a végrehajtások száma.

Ez év harmadik negyedévében 705 alkalommal került sor sikeres ingatlan, 50 százalékában lakóingatlan árverésre, ami 2010 harmadik negyedévéhez képest 34 százalékos emelkedést mutat. A kamara - cáfolva a több ezres, százezres számokról szóló híreszteléseket - azt írta: 2011-ben az ingatlanárveréseket követő kilakoltatások száma kétszáz alatt maradt.

Szintén cáfolták azokat a sajtóhíreket, miszerint a december elsejei kilakoltatási moratórium életbe lépése előtti napokban tömeges kilakoltatások voltak várhatók, valamint Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum elnökének azon korábbi kijelentését, hogy több tucat adós menekült öngyilkosságba a kilakoltatás elől.

A kamara a közleményében azt írta: a 2011-es évben négy sajnálatos esetben történt öngyilkossági kísérlet kilakoltatás során, ami három alkalommal végződött halállal. "Ez a szám önmagában is magas, éppen ezért nem indokolt a médián keresztül történő felnagyítása" - írták, kifejezve részvétüket az elhunytak hozzátartozóinak.

A Magyar Szociális Fórum állítására, miszerint "egyes végrehajtók januárra és februárra tűztek ki kilakoltatásokat", úgy reagáltak: a végrehajtói munkát törvény szabályozza, s ennek értelmében minden év december 1-től március 1-ig - néhány kivétellel - nem kerül sor lakóingatlanok kiürítésére, vagyis természetes személyek kilakoltatására, "tömeges kilakoltatásokra tehát a téli időszakban nem kell számítani".

Giró-Szász András kormányszóvivő november végén hívta fel a figyelmet arra, december 1-jétől jövő márciusig ismét hatályos a kilakoltatási moratórium, s a kabinet eddig négyszer hosszabbította meg a moratóriumot, úgy, hogy a negyedik meghosszabbítás lejártától, október elejétől december elsejéig bevezetett egy kényszerértékesítési kvótát.

A kormányszóvivő szólt arról is, hogy a kilakoltatási tilalom ideje alatt - jövő januártól - megkezdi működését a nemzeti eszközkezelő, amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.

További cikkeink:

$$3863$$

$$3862$$

$$3861$$

$$3860$$