Megtriplázódtak a háztartások kamatterhei

2006 óta mintegy 300 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások által felvett hitelek együttes kamatterhe, ami tavaly már elérte a GDP 3 százalékát.

Szigel Gábor és Fáykiss Péter "Az eladósodás hatása a magyar háztartások pénzügyi és jövedelmi pozíciójára" című tanulmány szerzői a Magyar Nemzeti Bankban tartott sajtótájékoztatón elmondták, 2001-ben a háztartások az általuk felvett kölcsönök után a GDP 1 százalékát fordították kamatkiadásokra. Tíz év múlva, tavaly már a lakosság számára a GDP 3 százalékára emelkedett a hitelek kamatterhe, ezen belül 2006 óta mintegy 300 milliárd forinttal nőtt.

Szigel Gábor elmondta: Magyarországon a 2008 előtti hitelexpanzió évei során jelentős nagyságú forrás áramlott a magyarországi bankrendszerből a háztartási szektorba. Kiemelte: a válság kitörésével a pénzáramlás iránya megfordult, ennek oka egyrészt a hitelállomány oldaláról az volt, hogy a háztartások nettó hitelfelvevőből nettó hitel-visszafizetővé váltak.

A folyamat másik komponense az volt, hogy a válság előtti dinamikus hitelállomány-felépüléssel a háztartások által fizetendő kamatok volumene is nagyobb lett, amit ráadásul a devizahitelek esetében tovább fokozott a svájci frank erősödésének a hatása, valamint a válság után végrehajtott banki kamatemelések.

A tanulmány szerint a nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a magyar háztartások GDP-arányos, bankhitelhez kapcsolódó becsült kamatterhe a többi európai országhoz mérve a legmagasabbak közé tartozik. A kelet-közép-európai régióval összehasonlítva is a magyar háztartások által fizetett kamatok GDP-arányos volumene a legmagasabb.

A két szerző áttekintette a kamatok változásának hatását is: a válság kitörése óta az egyes terméktípusok közül lényegében csak a forint-jelzáloghitelek kamatai csökkentek, a devizahitelek és a fedezetlen forinthitelek kamatai emelkedtek.

A kamathatások következményeként az adósok 2011-ben mintegy 45 milliárd forinttal fizettek többet, mint 2008-ban. A bankok által végrehajtott kamatemelések indokoltságával az MNB egyik korábbi megállapítása akkor az volt, hogy a svájcifrank-jelzáloghitelek esetében a kamatemelések nem voltak teljes mértékben alátámaszthatók a forrásköltségek és a hitelveszteségek emelkedésével.

Ugyanakkor a tanulmány szerint a 2011 második felében bekövetkezett és tartósnak bizonyuló országkockázati felár megemelkedés és annak fennmaradása a bankok forrásköltségét jelentősen megemelheti.