A fejlesztők nem szeretik a műemlékeket

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A 14000 hazai műemlék megóvásához az államnak szüksége lenne magántőkére, ám a fejlesztők anyagi és szabályozási okokból nem szívesen nyúlnak a védett régi házakhoz.

A műemlékek eleve hátrányból indulnak a kortárs épületekkel szemben, hiszen a belső tereik kihasználhatósága lényegesen korlátozottabb, míg az üzemeltetési költségeik szükségszerűen magasabbak a mai épületekhez mérten. Emiatt meg kell találni azokat az ösztönzőket, amelyek mellett a műemlékek felújítása és üzemeltetése vonzóbb lehet a magánbefektetők számára - áll a közleményben.

A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása mintegy 15-40 százalékkal kerül többe, mint egy új épület építése. Az IFK szerint az elrettentő szabályrendszer és az engedélyezési gyakorlat taszítja a műemléktől a beruházót, míg a másik serpenyőben nincs semmi.

A vonzóvá tételhez az egyesület kezdeményezi az áfa-mentesség bevezetését a műemlékfejlesztésre, amennyiben a beruházó visszaállítja az eredeti lakófunkciót. Javasolják azt is, hogy a fejlesztő kapjon részleges vagy teljes felmentést a védettség alól, amennyiben a tulajdonos jelentősen növeli az épület energiahatékonyságát. A javaslatok között szerepel még az 50 százalékos építményadó-kedvezmény és a parkoló építési kötelezettség eltörlése.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület 2009-ben jött létre, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztők részvételével. Az IFK feladata a Magyarországon működő, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése.