Az Alkotmánybíróság vizsgálódik devizahitel-ügyben
Az AB megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát.
Arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, Bitskey Botond, a testület főtitkára egyelőre nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, ám az AB az indítványt a jelentőségéhez mérten kezeli.
Ha beérkezik egy indítvány, a testület ügyrendje szerint az elnök kijelöli az ügy előadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az AB teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az AB döntése.
Az új alkotmány életbe lépése, 2012. január 1-je óta a kormány három alkalommal kért alkotmányértelmezést az AB-től: tavaly a médiatörvénnyel, illetve az uniós alapszerződésekkel, idén pedig a médiatanács elnökének képesítési feltételeivel összefüggésben.
Az AB más eljárásaitól eltérően ebben az ügytípusban nem semmisít meg jogszabályt, illetve nem függeszti fel annak alkalmazását, hanem értelmezi az alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.
A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.
