10 tévhit a szigeteléssel kapcsolatban

A téli rezsink túlnyomó többségét a fűtési tétel teszi ki, így nagyon nem mindegy, hogyan van megoldva házunk szigetelése.

Hiszen ki szeret az alulfűtöttség miatt egész télen fagyoskodni; persze a másik véglet sem túl pénztárcabarát, amikor a túlzott (általában központilag vezérelt és egyedileg nem szabályozható) fűtés olyan mértékű, hogy naponta órákat kell az utcát fűteni az ablaknyitogatások miatt.

Összegyűjtöttünk most tíz olyan tévhitet, amelyekkel érdemes tisztában lenni, nem utolsósorban azért, hogy ha otthonunk szigetelésére kerül sor, informált döntéseket tudjunk hozni.

1. Az energetikai korszerűsítés használata megújuló energia használatát jelenti

A megújuló erőforrások (ilyen pl. a napkollektor) használata valóban hasznos és környezetbarát, viszont a megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint például a szigetelésé. Az energetikailag korszerű jelzővel illetett ingatlan valójában jóval kevesebb energiafelhasználás mellett nyújtja ugyanazt a komfortérzetet, mint kevésbé energiatakarékos társai.

2. Minden, energiahatékonyságra irányuló beruházás egyformán megtérül

Valóban megtérülnek az ilyen jellegű befektetések, hiszen mindegyik arra irányul, hogy csökkentse az épület energiafogyasztását. Egy szigetelés 2-4 év alatt behozza az árát, az ablakcsere, illetve a napkollektorok felhelyezése esetén akár 20 év is lehet, mire visszahozza az árát. Arról nem is beszélve, hogy az optimális szigetelést gyakran a költségcsökkentés érdekében nem is sikerül olyan hatásfokúra megépíteni, mint terveztük.

3. Szigetelést és nyílászáró cserét csak együtt lehet megvalósítani

Az ablakot ki lehet cserélni úgy, hogy a régi tok bent marad, ha viszont kibontjuk a tokot, akkor előbb kell az ablakcserét végrehajtani, és ehhez kell igazítani a hőszigetelést. Annyi hátránya van ennek a megoldásnak, hogy amíg a falak le nem lesznek szigetelve, hőhíd alakulhat ki, és beindulhat a penészedés.

4. Mindegy, hogy a ház melyik részével kezdjük a szigetelést

Elsősorban azt érdemes figyelembe venni, hogy az épület hővesztesége hol a legnagyobb - ezt mindenféleképpen szakemberrel érdemes elvégeztetni, aki egy hőkamerával pontosan fel tudja térképezni a kérdéses helyeket.

5. Ha szigetelek, akkor a ház energetikai besorolása csak egyetlen szinttel javulhat

Különböző felmérések szerint egy nem szigetelt családi házesetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászárócserével, akár 50-60százalékos energia-megtakarítást eredményezhet, vagyis a B-C jelzésű besorolásba is kerülhet a ház, azaz 3-4 kategóriát is javulhat.

6. Nem számít, milyen típusú szigetelőanyagot használunk

Szigetelés esetén alapszabály: a megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Üveggyapot-szigetelést lakossági felhasználásnál a magastetők és belső válaszfalak szigetelésére ajánlják, a kőzetgyapot szigetelést pedig külső homlokházi szigetelés esetén javasolják.

7. Külön-külön olcsóbb a szigetelés kellékeit összeválogatni

Ha szigetelésben gondolkodunk, érdemes rendszerben gondolkodni, hiszen a gyártók is úgy fejlesztik a termékeiket, hogy azok kiegészítsék egymást. Érdemes tehát vásárláskor úgy intézni, hogy egyazon gyártó termékeit használjuk.

8. A polisztirol-szigetlés nem éghető

Pont ellenkezőleg, mivel közvetlen, nyílt láng hatására maga is lángra kap; "E" tűzvédelmi besorolású, vagyis éghető.

9. Nehezen hozzáférhető helyeket nem kell szigetelni

Pont ezen probléma kiküszöbölésére fejlesztették ki a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és lukakat is ki lehet tölteni.

10. Nem éri meg hitelből szigetelni

De, megéri. A hitel ugyanis a szigeteléssel elérhető, akár 30-40 százalékos energia-megtakarítás mellett gyakorlatilag önfinanszírozó.