17 pontban finomítanának a NOK-on

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága módosításokat fogadott el a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről szóló törvényjavaslathoz.

A zömében egyértelműsítő, pontosító változtatások a többi között rögzítik:

• a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét
• a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximálja, míg a licitekét annak 60 százalékában
• a közösség a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut
• a szervező Zrt. vagyona elkülönül az általa működtetett NOK vagyonától
• ha a közösséget az előzetes megállapodástól számítva fél éven belül nem veszik nyilvántartásba, a lakásvásárló mentesül a kötelezettségek alól, és a szervező köteles visszafizetni neki a regisztrációs díjat

Az előterjesztő nevében Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a testület előtt azt mondta: a garanciális szabályok egyértelművé tételével kívántak eleget tenni az államfő által javasoltaknak. Mint mondta, ezt szolgálja:

• a jogi személyek működésének, felelősségének elhatárolása egymástól
• a 3 százalékos tartalék-fenntartási kötelezettség egyértelműsítése
• a tevékenység fenntartása mindaddig, amíg minden tag lakáshoz nem jut

Az ellenzéki felszólalók ezzel szemben úgy ítélték meg: nem kerültek be maradéktalanul a javaslatba az államfő által kért garanciák:

• Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette:  a kisbefektetőket továbbra sem védi semmi, a konstrukció szerinte arról szól, hogy "az egyszerű kisember" fizet, míg a jobbmódú korábban, mások pénzéből jut lehetőséghez. A jogszabályt továbbra is "jogalkotással elkövetett korrupciónak" nevezte.
• Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormányoldali politikusok is pontosan tudják, hogy a közösségek bedőlhetnek, ezért nem állítanak mögé garanciát.
• Lukács László György (Jobbik) szintén a garanciákat kérte számon az előterjesztőn, és szerinte az államfő sokkal nagyobb volumenű változtatást tartott volna szükségesnek. Rákérdezett arra is, hogy a betétbiztosítás mennyiben drágítaná a konstrukciót.

Tuzson Bence a felvetésekre így reagált:

• garancia például, hogy a szervező csődje nem érinti a közösség vagyonát
• a források csak állampapírban vagy ingatlanba fektetve tarthatók
• (Lukács László György kérdésére) az Országos Betétbiztosítási Alap banki betétek biztosítására jött létre, erre a struktúrára "nehéz lenne ráhúzni", saját biztosítási forma pedig csak nagy számú, több ezer közösség létrejötte esetén lenne képes fedezetet nyújtani
• a rendszerbe kell építeni a biztosítékokat, személyi garanciákkal, jegybanki felügyelettel, megfelelő alaptőkével

Áder János visszaküldő levelében azt írta: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Álláspontja szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a NOK és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban.

Az Országgyűlés házszabálya értelmében az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabályt a törvényalkotási bizottság tárgyalja, ahhoz csak ez a testület nyújthat be módosító javaslatot, valamint csak olyan részekhez, amelyeket a köztársasági elnök kifogásolt. Ezen túl csak a hatálybalépés módosítható. Ezt követően a Ház a törvényalkotási bizottság jelentéséről és módosító javaslatáról vitázhat.