Okosotthonok
Az első smart home ma már 50 éves lenne! A mostaniak olyan okosak, hogy tényleg átvehetik az otthonunk feletti uralmat.
Mik is azok az okosotthonok? Mitől okos egy okosház? Van értelme egyáltalán vagy ez csak egy hangzatos címke? Okostelefonról, okosóráról már sokat hallhattunk, sőt, az emberek többségének az előbbiből már biztos, hogy volt nem is egy; az utóbbiról pedig a különböző gyártók (Apple, Microsoft, Motorola, stb.) nagyon szeretnék elhitetni velünk, hogy szükségünk van rá.
Ugye, ha úgy megyünk el futni, hogy az Apple Watch nem méri a lépésszámot, pulzusunkat, vérnyomásunkat, és nem posztolja egy gombnyomással az adatokat a közösségi oldal(ak)ra, akkor köztudott, hogy meg sem történt a dolog.
Mi az az „okosotthon”?
Az okosotthon jelenleg az olyan technikai megoldások összességét takarja, amelyek különböző mértékben, de egymással együttműködve lehetővé teszik azt, hogy a házban működő rendszerek központi irányítással vezérelhetők legyenek.
A megoldások körébe éppúgy beletartozik az elektronika, mint az informatika és a távközlés is. Ezek összességéről külföldön egyre gyakrabban a "dolgok interneteként" (IoT - Internet of Things) lehet olvasni.
| Kis túlzással az okosotthon valójában egy olyan összetett számítógépes rendszer, amely érzékeli a környezetét, a ház belső állapotát, és az elektronikus rendszereit úgy tudja irányítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban működhessenek. |
Az Egyesült Államokban egyébként az ABI Research adatai szerint már 2012-ben másfél millió okosotthont értékesítettek.
 |
| Fotó: Samsung Newsroom/Flickr.com |
Az első okosotthon régebbi mint gondolná
Hogy mennyire futurisztikus ez a technológia? Attól függ. Las Vegasban a CES 2016-os nemzetközi, a fogyasztóknak szánt elektronikai termékek bemutatóján szinte minden gyártó, a szaksajtóval karöltve a dolgok internetében látja a jövő ígéretét. Becsléseik szerint 2020-ra mintegy 25 milliárd eszköz fog az IoT-hez csatlakozni.
Az okosotthon ötlete egyébként semmiféleképpen nem mondható 21. századinak: 1966-ban mutatták be az ECHO IV-nek elkeresztelt lakásvezérlő számítógépet, ezek azonban nem kerültek kereskedelmi forgalomba.
Ez a gép már tudta:
- szabályozni a lakás hőmérsékletét,
- tárolt ételrecepteket,
- ami alapján összeállította a bevásárlólistát,
- ki-be kapcsolta az elektromos eszközöket
- és még egy családi üzenetközvetítőt is tartalmazott, persze az adott év technikai fejlettségének szintjén.
De mitől számít okosnak?
Miből is áll az okosotthon? Az eszközök közötti kommunikáció, vagyis az egyik legfontosabb elem 2016-ban még nincs szabványosítva. Jelenleg kétféle megoldást szoktak alkalmazni:
- rádiófrekvenciás (RFID) technológiát
- mikrohullámú (WIFI) technológiát.
A rendszerhez szükség van érzékelőkre, egy szabályozó - vezérlő rendszerre, egy végrehajtórendszerre ill. egy kommunikációs interfészre az ember és gép közötti kapcsolathoz.
Egy fontos probléma a végére
Persze ugyanúgy, mint minden internetet használó berendezés, ez sem teljesen biztonságos. Így fennáll a nemkívánt működést előidéző hackelés mellett az illetéktelen lehallgatás, vagy akár a kereskedelmi célú információszerzés veszélye is.
A visszaélések megelőzése az információk végponttól-végpontig történő titkosítása révén lehetséges. Az efféle technológiák már elérhetők, de még jelentős fejlesztésekre lehet szükség, hogy kütyükkel telezsúfolt otthonunk biztonságos maradhasson.
