Kapacitáshiány okozhatja az építőipar megtorpanását
Az ágazat termelése az év harmadik hónapjában csupán 1,4 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
A kivitelezői kapacitáshiány és a kedvezőtlen időjárási körülmények okozták az építőipar márciusi megtorpanását - közölték piaci elemzők az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel kiadott adataihoz fűzött kommentárjukban.
Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy Budapesten az első negyedévben 6 irodaházat terveztek átadni, de ebből csak 2 teljesült, ráadásul jelentős csúszásokkal kell számolni szinte minden megkezdett építkezésnél.
Az elemző ugyanakkor a rendelésállományok alakulásának és a kedvező időjárás visszatérésének köszönhetően áprilisban ismét az ágazat érdemi erősödésére számít. Az év egészében az építőiparban 20 százalék körüli éves növekedéssel számol 2018-ban, figyelembe véve, hogy a 2017-es év eredményei eleve erős alapot jelentenek.
Horváth András megjegyezte, az épületek építésére 83 milliárd forintért kötöttek új szerződéseket márciusban, így a szerződésállomány értéke éves alapon 5 százalékkal, 435 milliárd forintra emelkedett. Az egyéb építmények kategóriában 121 milliárdnyi új szerződést írtak alá.
Az év első negyedének végéig 3394 új lakást adtak át, 65 százalékkal többet az egy évvel korábbihoz képest. Lakásépítési engedélyt 9850-et adtak ki, ami 3 százalékos időszaki emelkedést mutat.
Az elemző szerint szükség lenne az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs 2019 utáni fenntartásáról szóló kormányzati döntésre, mert úgy látja, hogy ennek hiánya bizonytalanságra ad okot, ami akadályozza a piac további bővülését.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI érdeklődésére közölte, hogy a 2017-es magas bázis adatok miatt és az építőipar rendkívül magas rendelésállománya miatt - ami 80 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - az ágazat termelési volumenének márciusi 1,4 százalékos emelkedésénél nem lehet megtorpanásról beszélni.
A magyar építőipar kapacitása véges, csak annyi munkát vállal fel, amit határidőben, jó minőségben el tud végezni, ráadásul azzal is tisztában kell lenni, hogy az építőipar bővülése egy ponton túl már nem növelhető tovább.
Koji László arról is beszámolt, hogy az építőipar most három nagy problémával küzd: a gépesítettség alacsony színvonala, a foglalkoztatott munkaerő alacsony hatékonysága és az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs 2020. január 1-je utáni helyzetének rendezetlensége. Mint mondta: a kormány által az építőipar gépesítésének modernizálását támogató 20 milliárd forintos pályázati keret, amelyből idén a szektorban dolgozó cégek 8 milliárd forintra pályázhatnak, még nem érezteti hatását. Ráadásul egy hónap alatt 130 építőipari cég nyújtott be támogatási kérelmet 13 milliárd forint értékben. Az adatok tükrében az ÉVOSZ azt kéri a kormánytól, hogy a 2020-ig előirányzott 20 milliárd forint egészét még idén biztosítsa.
Az ágazat másik nehézsége abból fakad, hogy az 5 százalékos áfakulcs kérdésének rendezéséig a nagy ingatlanfejlesztők, akik nagy lakásszámú, hosszú átfutási idejű fejlesztésekben gondolkodnak, nem mernek újabb fejlesztésekbe belefogni, így a lakáspiac megtorpanhat.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője megjegyezte, hogy bár az építőiparban márciusban csupán 1,4 százalékos volt a bővülés, az év első negyedévében azonban már 19 százalékos. Az elemző a legfrissebb adatok alapján továbba is arra számít, hogy az idén 10 és 20 százalék között emelkedhet az ágazat termelésének volumene.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek küldött nyilatkozatában közölte, a számok azt mutatják, hogy a kedvezőbb finanszírozási környezetnek, és a keresleti piaci kilátásoknak köszönhetően elindultak a válság éveiben elmaradt beruházások, felújítások, az elöregedett gépparkok cseréje. Hozzátette: az első negyedévben az építőipar árai az előző negyedévihez képest 3,3 százalékkal emelkedtek, ehhez hozzátartozik az építőanyagok, illetve a munkaerő költsége.
Várakozásai szerint a piaci környezet kedvezni fog a kapacitások koncentrációjának, ami elengedhetetlen az építőiparban szükséges hatékonyságnöveléshez.
Forrás: MTI
