Az MNB hétfői sajtótájékoztatóján mutatták be a jegybank Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentését, melynek fókuszában a lakáshitelek kamatának alakulása, a fix kamatozású kölcsönök felvételének ösztönzése, és a fogyasztók hitelszerződés előtti tájékoztatása áll. Freisleben Vilmos kiemelte: a változó kamatozású hiteltermékeknél a referenciakamat esetleges növekedésével rövid távon jelentősen nőhetnek az adósok törlesztési terhei, ugyanakkor a hitelfelvevőknek a fix kamatozású hitelekhez képest jóval nehezebb lehet a változó kamatozású hitelek kockázatainak felmérése.

Az igazgató kiemelte: tavaly szeptember óta a tényleges folyósítások a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (mfl) felvételének dinamikus növekedését mutatták be, 2018 márciusára mintegy 18 milliárd forintra emelkedett az állomány, május végére az mfl állomány elérheti a 100 milliárd forintot.

Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: az MNB hétfőn közzétett 2017. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint a pénzpiacon kiemelt figyelmet érdemel a kamatkockázatok alakulása, és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a szerződéskötéseket megelőzően.

Hozzátette: 2018 márciusára ugyan az új lakáshitel-folyósítások felét már az MNB által kialakított, átlátható és a jegybank honlapján összehasonlítható, fix kamatú minősített fogyasztóbarát lakáshitelek adták, de a teljes lakáshitel-állomány jelentős része még változó kamatozású maradt.

Jelezte: az MNB tavalyi vizsgálatai számos súlyos és kevésbé súlyos hibát tártak fel a pénzügyi intézmények jelzáloghitel-nyújtást megelőző kommunikációjában, többek közt az előtörlesztési vagy a szerződéshez kötődő biztosító-választási szabályok, az indokolatlanul visszavont kamatkedvezmények vagy felszámított többletdíjak, illetve a különböző okok miatt felmondott ügyfélszerződések miatt. A kézizálog-hitelezőknél (zálogházaknál) egyebek mellett a teljes hiteldíjmutató (thm) és a reprezentatív hitelpélda nem megfelelő feltüntetése, és a thm nem megfelelő számítása jelentett visszatérő hiányosságot.

Az MNB igazgatója elmondta: a jegybank tavaly a jelzáloghitel-felvételt megelőző jogsértő tájékoztatás miatt 21 pénzügyi intézményre 19 millió forint, a kézizáloghitelek kommunikációjára vonatkozó hiányosságokért 11 intézményre 65,5 millió forint bírságot szabott ki. Emellett a jegybank kezdeményezésére 11 bank módosította az aggályos tartalmú általános szerződési feltételeit - tette hozzá.

Közölte: az életbiztosítási piacon az MNB etikus biztosítási koncepciójának hatására tisztulási és költségcsökkenési folyamat zajlott le, és ez kedvező változásokat hozott a piacon. A befektetéshez kapcsolt, úgynevezett unit-linked életbiztosításoknál az MNB elvárása az, hogy a biztosítási időszak lejárta előtt az ügyfeleket megfelelően és együttműködően tájékoztassák a biztosítók.

A jegybanki vezető arról is szólt, hogy a lakásbiztosításoknál a piaci verseny további erősítését, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál pedig az elektronikus kapcsolattartást választó ügyfelek emailes kommunikációjának zavarából előálló problémák fogyasztóbarát kezelését kell elérni.

Változatlanul lényeges fogyasztóvédelmi feladatnak nevezte a pénzügyi felügyeletek hatókörébe sok esetben nem tartozó eszközök, így a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyfélkockázatok tudatosítását is.

Ismertette: tavaly a pénzpiaci, biztosítási és tőkepiaci intézményekhez összesen mintegy 365,7 ezer lakossági ügyfélpanasz érkezett. Mivel e szektorokban 2017 végén közel 44 millió lakossági szerződést tartottak nyilván, így átlagosan ezer lakossági szerződésre 8 panaszt tettek az ügyfelek. Az MNB-hez az előző évben közel 33 ezer fogyasztóvédelmi kérelem és ügyfélszolgálati megkeresés érkezett, ami csökkenés az előző évhez képest.

Forrás: MTI