Akár már egy szón is milliókat bukhat, ha nem figyel oda elég alaposan.

Mielőtt fejest ugornánk a témába, tisztázzuk az előleg, valamint a foglaló jelentéseit, alapvető különbségeit.

Az előleg szerződésben nem kötelezően rögzítendő, az ingatlan törlesztőrészletét csökkentő összeg. Értékére nem vonatkozik szabály, a lakás vételárának tetszőleges arányú törtrésze lehet. Amennyiben a vásárló hoppon marad, az eladónak az előlegként kapott összeget kell visszafizetnie.

A kásőbb befizetendő összeget mindkét esetben csökkentjük

A foglaló szerződésben kötelezően rögzítendő, szintén az ingatlan törlesztőrészletét csökkentő összeg. Értéke javasoltan a lakás vételárának 5-20%-a. Amennyiben a vásárló hibájából nem valósul meg az adásvétel, az összeg az eladót illeti; ha az eladó miatt nem jön létre az adásvétel, a foglaló kétszerese illeti meg a vevőt; mindkét fél vétkessége esetén pedig az előlegnél leírt módszert szükséges alkalmazni.

Ahogy az eddig leírtakból is láthatjuk, az előleg sokkal kevesebb kötöttséggel, szabállyal jár együtt. Ennek ellenére a foglalót is gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, hiszen a vásárlónak nagyobb biztosítékot jelent, ha nem akar elesni a kiszemelt ingatlan megvételétől.

A foglaló maga után vonja a szerződés meglétét, azonban egy szerződésből nem feltétlenül következik az, hogy a befizetett pénzösszeg foglaló.

A szerződésben tehát szó szerint meg kell említeni a foglaló fogalmát, valamint annak pontos összegét.

Mindent pontosan kell megjeleníteni a szerződésben

Ebből következik, hogy minden, szerződésben pontosan le nem jegyzett, előzetesen befizetett összeg előlegnek számít, tehát ezen minőségében „csupán” a később kifizetendő összeg csökkentésére szolgál az átadott pénz.

Ne felejtse el, hogy nemcsak a megállapodás írásakor, hanem a foglaló felmondásakor is pontosan kell fogalmaznia, hiszen milliókat is bukhat ezen az egy darab szón.