Megnőtt az ingatlanok bérlése, és vásárlása Magyarországon
A lakástulajdonosok örömére manapság hatalmas a kereslet az ingatlanokra. Bérbe adni, és eladni is egyaránt jutányos az ingatlanpiacon.
A magyarországi kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési forgalma rekordot döntött tavaly, elérte az 1,8 milliárd eurót a második fél évben lebonyolított jelentős tranzakcióknak köszönhetően - emelte ki a jelentés megállapításai közül Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány hétfői budapesti bemutatóján.
Hozzátette, hogy a várakozások szerint a legtöbb ingatlantípus esetén a befektetési kereslet emelkedik vagy fennmarad.
A bankok vállalati hitelállományának mintegy 40 százaléka volt tavaly Magyarországon kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel. A kereskedelmi ingatlanok piaca több csatornán keresztül is képes hatást gyakorolni a pénzügyi rendszer stabilitására, ezért tartja fontosnak az MNB, hogy nyomon kövesse és elemezze a folyamatokat - mondta el Nagy Tamás.
Az irodapiacot tavaly is erős bérleti kereslet jellemezte, az átadások kiemelkedő volumene ellenére is tovább csökkent a kihasználatlansági ráta. Budapesten az arány az eddigi legalacsonyabbra, 7,3 százalékos szintre süllyedt, bár a fővárosban 231 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak át 2018-ban, az előző évi háromszorosát.
A következő három évben továbbra is jelentős új irodakínálat várható, a meglévő állomány 13 százalékának megfelelő új terület épül Budapesten.
A fővárosban és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok kihasználatlansági rátája a valaha mért legalacsonyabb szintre, 2,4 százalékra csökkent. Az erős kereslet miatt a bérleti díjak 15 százalékot meghaladó mértékben nőttek.
Az elmúlt években csaknem 100 százalékos előbérlet mellett adtak át új ingatlanokat ebben a szegmensben; 2019-re több, még le nem kötött ipari-logisztikai terület átadása várható, de spekulatív fejlesztések nem indulnak - ismertette az MNB főosztályvezetője.
A kiskereskedelmi ingatlanok területén az elmúlt években csak korlátozott volumenű új kínálat jelent meg, a közeljövőben sem várható nagy számú új átadás. Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt.
Egyre nagyobb teret nyer az online kereskedelem, de a bevásárlóközpontok létjogosultságát ez sem kérdőjelezi meg, ugyanakkor a jelentés megállapításai szerint a kereskedőknek és az ingatlantulajdonosoknak rendszeres fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.
A korábbi időszaktól eltérően a tavalyi szállodanyitások fókuszában Budapest állt, és ez az előkészítés alatt álló projektek összetételében is megmutatkozik. A szállodaépítési aktivitás hatására a következő három évben több mint kétszer annyi szállodai szoba átadását tervezik, mint amennyi az elmúlt négy évben elkészült.
A budapesti irodabefektetések hosszú lejáratú állampapírokhoz viszonyított hozamfelára továbbra is jelentős. Tranzakcióösszeg alapján a befektetői vásárlások 65 százaléka magyar szereplőkhöz kötődött, ami kiemelkedőnek számít.
Tavaly a hazai nyilvános ingatlanbefektetési alapok nettó eszközértéke 41 százalékkal nőtt. Az alapok ingatlanbefektetéseinek nettó eszközértékhez viszonyított aránya 2018 végén 53 százalék volt, ami biztonságos szintnek tekinthető.
A kereskedelmiingatlan-piac élénkülésével 2018 folyamán nőtt a hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állománya, elsősorban a forinthitel-állomány növekedése miatt.
Éves összevetésben az ipariingatlan-fejlesztésekre és szállodavásárlásokra nyújtott hitelek állománya bővült leginkább, de továbbra is az irodákat és kiskereskedelmi ingatlanokat finanszírozó hitelek képviselik a legnagyobb arányt az állományon belül.
A jelentés szerint a bankok 2019 első fél évében érdemi szigorítást terveznek az üzleti célú ingatlanhitelek feltételeiben, a tervezett szigorítás fő indoka az ingatlanárak túlzott emelkedése miatti óvatosság és a banki tőkehelyzet.
Forrás: MTI
