Az Eurostat felmérés a 2015. évi adatokat vette alapul: ettől kezdve folyamatos áremelkedés figyelhető meg az Unió országaiban. 

Magyarországon a válságot követően bezuhantak a lakásárak. Az árindex a 2015-16-os év fordulópontjára érte utol az Uniós átlagot, növekedése azóta pedig folyamatosan meg is haladja azt. 

A meredek emelkedés egyértelműen a CSOK bevezetéséhez köthető. Jól látható, hogy 2016-tól - amikor a CSOK elindult - óriási mértékben megnőttek a lakásárak hazánkban. Habár 2015. után a növekedés az egész Unióra jellemző volt, ilyen mértékű áremelkedés egyik tagállamban sem volt tapasztalható.


A 2019 I. negyedévi 162,6%-os lakáspiaci árindex után a II. negyedévi adatok már csak mérsékelt növekedést mutattak. A nagy CSOK-bumm után stagnálásra, esetleg lassú csökkenésre lehet számítani? Meglátjuk.

A II. negyedévben a szomszédos országok közül Ausztriában és Szlovákiában volt a legnagyobb mértékű a növekedés, míg a legalacsonyabbat Románia és Szlovénia produkálta. 

Forrás: A KSH 2019 októberében megjelent Statisztikai Tükre