Indított az ingatlanpiac az új évtizedben

A 2020-as év januárjában a kereslet és az adásvételek száma a tendenciának megfelelően alacsony volt. De milyen változásokkal indított az ingatlanpiac?

Januárban az ingatlanpiacon általános tendencia az adásvételek számának visszaesése, idén azonban ez a szám a 2018-as és a 2019-es adatokhoz képest is kevesebb. A két évvel ezelőtti januári adásvételekhez képest 10%-kal, de tavalyhoz képest is 8%-kal kevesebb adásvételt bonyolítottak le idén januárban. 

Érthető az eladások számának csökkenése, hiszen maga a kereslet is csökkent, a tavaly januári adatokhoz képest 2%-kal. 

Az árak azonban továbbra sem csökkentek, Pest megyében erős árakkal indított a 2020-as év. A tavalyi évhez képest jelentősen megnőtt a 40 millió forint feletti összegért eladott ingatlanok aránya. Az ország többi részén továbbra is a 10-20 millió forint közötti ingatlanokat adták el a legnagyobb számban. 

A  drágulások az ország nyugati részén voltak jelentősebbek, a lakástípusok tekintetében pedig a téglalakások árai nőttek nagyobbat a tavaly januári adatokhoz képest. Keleten 10% körüli áremelkedésekről beszélünk, nyugaton pedig 15% körüliről.

Nem csupán az árak, hanem az értékesítési idő is jelentős mértékben változott a tavaly januári adatokhoz képest, az ország keleti részében csökkent, míg nyugaton nött. Ezek alapján a januári eladási idő a következőképpen nézett ki:

• Kelet-magyarországi panellakás: valamivel több, mint 2 hónap
• Nyugat-magyarországi panellakás: közel 2 és fél hónap
• Kelet-magyarországi téglalakás: 3 hónap
• Nyugat-magyarországi téglalakás: 3 és fél hónap

A tavalyi évhez képest idén januárra jelentősen megnőtt a fiatalok (20-30 év közöttiek) aránya a lakásvásárlók körében mind a fővárosban, mind pedig vidéken. Ennek következtében vidéken már az elsőlakás-vásárlók teszik ki a piac közel egyharmadát. Budapesten továbbra is a vállalkozók, míg vidéken a beosztottak a legnagyobb ingatlanvásárló csoport. A befektetési lakásvásárlás azonban a 2019 januári adatokhoz képest az ország egész területén visszaesett. 

Az eladók körében leginkább a fővárosban történt változás, és ezen belül is az eladók életkorának tekintetében. Jelentősen lecsökkent az 50-60, valamint a 30-40 év közöttiek aránya, és ezzel szemben megnőtt a 40-50 évesek, valamint a 60 év felettiek aránya - ennek következtében pedig a nyugdíjasok aránya is. 

Forrás: Duna House Barométer 103. száma