2021: érkeznek a közel nulla energiaigényű épületek

Mielőtt építkezni szeretnénk, érdemes tájékozódni a várható jelentős változások kapcsán, melyek legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.

Magyarországon 2012. január 1-től minden eladásra és tartós bérbeadásra szánt ingatlan esetén kötelező az "épület-zöldkártyaként" definiált energetikai tanúsítvány elkészíttetése. Az energetikai besorolás jelölésének változására 2016-ban került sor, melynek következtében a korábbi egy helyett két karakterrel azonosítjuk az osztályokat, jól megkülönböztetve a régit az újtól.

Új szabályok 2021-től

Mielőtt építkezni szeretnénk, érdemes tájékozódni a várható jelentős változások kapcsán, melyek legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe. Továbbra is szükséges a hőátbocsátási tényezőknek való megfelelés új épületek esetén, teljesen mindegy, hogy középületről, vagy társas-, akár családi házról legyen éppen szó, az új épületnek már az emelt követelményszintnek kell megfelelniük a használatbavételi engedély kiállításához.

A közel nulla energiaigény követelményszintjei

A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozást tartalmaz, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. Ezen előírások meghatározzák, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. 2021-től ezek a szabályok minden új épületre vonatkoznak, azaz 2021. január 1-től kezdve új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. (A minősítés pontos leírása itt érhető el) Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.

Jelenleg érvényben lépő minősítési szintek, 2021-től a BB a minimum elfogadott (forrás: orszagos-tanúsító-kozpont.hu

Energetikus bevonása a tervezésbe

Ha az építész-tervező nem maradéktalanul jártas a 2021-től érvényes energetikai szabályozás részleteiben, akkor érdemes elgondolkodni egy energetikus mérnök alkalmazásáról. Energetikai tanúsítványra mindenképp szükség lesz a használatbavételkor; célszerű azonban, ha már a tervezési fázisban elkészülnek az energetikai kalkulációk, amelyek igazolják a közel nulla követelmények teljesülését.

Konkrét szabályozások

A 7/2006 TNM (elérhető itt) rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi három kategóriában: 

    • épületszerkezetekre vonatkozó szabályok: a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények - az építésügyi szabályok előírják, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak, ill épületszerkezeteknek, előírva a hőátbocsátási tényezőket
    • egész épületre vonatkozó szabályok: a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei - az új rendeletek az épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat. Alapjában véve arról van szó, hogy egy energetikus mérnöknek ki kell számolnia, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit, és az épület tájolását is. 
    • épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok: összesített energetikai jellemző követelményértékei - a teljes energiafogyasztás megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²a (Kilowattóra/négyzetméter/év) lehet. Amennyiben az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem kaphat BB minősítést, vagyis a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket 2021-től csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.

25% megújuló energia

Az alábbi megújuló energiahordozók vehetők figyelembe a számításkor:tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve bizonyos esetekben a távhő is.

A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni, mivel ennek kiszámítása során figyelembe kell venni pl. az épületben felhasznált energiahordozókat is, azaz azt, hogy gázzal, tűzifával vagy távhővel fűtünk. Ha ez a 25%-os szint nem teljesül, akkor az eggyel gyengébb, CC kategóriába sorolódik az ingatlan, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne.