Lehet egyszerre több lakáshitelem?

Sokan gondolják úgy, hogyha már rendelkeznek egy lakáshitellel, akkor már nincs lehetőségük egy újabbra. Ez bár valóban nem egyszerű feladat, nem lehetetlen.

A jövedelem számít, nem a hitel 

Elterjedt tévhit, hogy amennyiben már rendelkezünk lakáshitellel, nincs lehetőségünk másik hitelt igénybe venni, ez azonban korántsem igaz. A hiteligénylés elbírálásánál a bank ugyanis az igazolt nettó jövedelmünket veszi figyelembe. 

A hitelképességhez a bank az elsődleges és másodlagos jövedelmet veszi figyelembe. Elsődleges jövedelem lehet a munkabér, öregségi vagy rokkantsági nyugdíj. Ahhoz, hogy hitelt igényelhessünk az elsődleges jövedelemnek meg kell haladni a bank által megállapított összeget. 

Ebben a szakaszban játszik szerepet az, ha már rendelkezünk egy lakáshitellel, hiszen ilyenkor a havi elsődleges jövedelmünknek a már meglévő törlesztőrészlet levonása után is meg kell haladnia a bank által meghatározott összeget. 

A másodlagos jövedelmek összegét (GYES, GYED, családi pótlék) a hitelintézet csak ezután veszi figyelembe. 

A fentiekből látszik, hogy több hitellel is rendelkezhetünk egyidejűleg, amennyiben ezt a jövedelmünk megengedi. 

Lakáshitel esetén is ez a helyzet?

Az elbírálás abban az esetben is ez, ha meglévő lakáshitelünk mellé a második hitel is lakáscélú, ugyanis ekkor is az a fő elv, hogy a jövedelmünket veszik figyelembe. A gyakorlatban természetesen rendkívül magas jövedelem szükséges ahhoz, hogy a bank engedélyezze a hitelkérelmet, így gyakori, hogy ezzel a lehetőséggel házastársak élnek, hiszen így két jövedelem kerül beszámításra. 

A jövedelemfedezettség mellett azonban lakáshitel esetén ingatlanfedezetre is szükség van, ez azt jelenti, hogy kell egy ingatlan, melyre a bank jelzálogjogot jegyezhet be. Ez lehet a már meglévő ingatlan - amennyiben a már ezen lévő jelzálogjog ezt lehetővé teszi - vagy a hitelből vásárolni kívánt. 

Abban az esetben, ha mindkét lakáshitel esetén ugyanaz az ingatlan nyújt fedezetet érdemes ugyanannál a banknál igényelni a hitelt, hiszen a legtöbb bank nem akar “sorban állni” a pénzéért, ha esetleg az igénylő nem tudná fizetni a részleteket. 

Végezetül a második lakáshitel esetén is szükség van a minimum 20%-os önerőre. 

Mire jó ez a konstrukció?

A dupla lakáshitel gyakorlati jelentősége a legtöbb esetben a befektetés. Tegyük fel, hogy lakáshitellel és önerővel megvásároltuk magunknak álmaink otthonát, ahol éljük a mindennapjainkat, és ennek törlesztőrészleteit szerencsére gond nélkül fizetni tudjuk, így idővel lesz egy saját lakásunk. 

Emellett abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy összegyűlt annyi megtakarításunk, ami elég egy kisebb lakás megvásárlásához szükséges hitel önerejére. Ez egy jó befektetésnek tűnik, hiszen a saját lakásunk mellett lesz még egy kisebb ingatlanunk. 

A tervünk az, hogy ezt az ingatlant bérbe adjuk, a törlesztő részleteit pedig ebből a bérleti díjból fizetjük, sőt a magas bérleti díjak mellett könnyen előfordulhat, hogy még plusz jövedelmünk is származik ebből. Ez ugyebár rendkívül jól hangzik, hiszen az önerőt leszámítva, lényegében ingyen lesz egy házunk. 

Ez félig-meddig valóban így van, hiszen tényleg megtehetjük, hogy a törlesztőrészleteket a bérleti díjból fizetjük, azzal azonban jó tisztában lenni, hogy a bank nem fogadja el jövedelemfedezetként azt, hogy “majd kiadom albérletbe”. Tehát az elbíráláskor rendelkeznünk kell a törlesztéshez szükséges jövedelemmel, később hiába nem ebből fizetjük.

Amennyiben a már tulajdonunkban lévő ingatlanunkat adjuk bérbe, és erről hivatalos igazolással is rendelkezünk, az beszámítható az elbíráláskor - bizonyos feltételek mellett. Azt azonban fontos tudni, hogy amennyiben jelzálogjog van bejegyezve az ingatlanra, a bank feltételeket szabhat a bérbeadásra vonatkozóan.