Takarék Index: a magyarországi ingatlanoknak csak 2,6 százaléka közelít a nulla energiaigényhez

Magyarországon az elmúlt öt évben CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot.

A lakó- és szállásjellegű ingatlanok mindössze 2,6 százaléka kapott 2016 és 2020 között legalább BB (a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) vagy annál jobb minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakásoknál már a minimálisan elvárt szintet jelenti - derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

Az energiatanúsítvány kötelező

Energiatanúsítványt minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez készíttetni kell; a legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. Magyarországon az elmúlt öt évben CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a vizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát.

Régiós eltérések vannak

Kiemelték, a kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is eltér. Jellemzően Győr-Moson-Sopron, Pest, Baranya, Vas, Veszprém megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott. Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Miközben ezekben a térségekben 48,9, illetve 51,1 százalék között alakult a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya.

Régiek az épületek

Közölték, a hazai lakásállomány jelentős része meglehetősen idős: az 1971 és 1980 között épült, 40-50 éves lakások aránya körülbelül 22 százalékos a 2016-os mikrocenzus szerint. Az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Szintén sok otthon készült el már több mint 75 éve, arányuk a hazai állományon belül 17 százalék. Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakások részesedése 10 százalék alatt volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között kevesebb mint 100 ezer volt, ami a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.

Arra is rámutattak, hogy az Európai Unióban készült felmérések szerint az épületek mintegy 40 százalékkal járulnak hozzá a végső energiafelhasználáshoz. Európa épületállományának 80 százaléka 2001 előtt épült, jelentős része 50 évnél idősebb, és rengeteg, olyan ingatlant használnak, amely száz évnél is régebbi.

A Takarék Index elemzése szerint bár az épületek energiahatékonysági teljesítménye folyamatosan javul az EU-ban a felújításoknak is köszönhetően, ugyanakkor csak a 2010 után épült ingatlanok nevezhetők energetikai szempontból hatékonynak, de ezek aránya még mindig elég csekély.

Forrás: MTI