Mit hoz 2023?
Az ÉVOSZ felmérése szerint az építőipari vállalkozások nem túl optimisták a jövőre nézve.
2022 még jó évnek számít
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 400 építőipari cég megkérdezésével készített felmérést arról, hogy 2022-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2023-ra.
A válaszadók 45 százaléka idén árbevétele növekedésére számít az előző évhez képest. A megkérdezettek 18 százaléka változatlan árbevételt vár, 36 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, hogy 2022-ben árbevétele várhatóan csökkenni fog 2021-hez képest.
2023 már kevésbé lesz prosperáló
Ugyanakkor 2023-ban már csak a válaszadók 14 százaléka számít árbevétele növekedésére, 59 százalékuk csökkenő, 27 pedig százalékuk változatlan árbevételt prognosztizál.
Mik az akadályozó tényezők?
A cégek tevékenységét leginkább akadályozó tényezők közül a válaszadók legnagyobb része, 64 százaléka a szakemberhiányt emelte ki. 55 százalék a forint gyengülését, 50 százalék a megrendelések hiányát, és 45 százalék az energiaárak változását is okként jelölte meg.
Legjobb esetben is csak stagnálás vár a többségre
A jövő évről a válaszadó cégek kevesebb, mint 10 százaléka jelezte, hogy rendelésállománya várhatóan meghaladja jelenlegi kapacitását. 27 százalék számít 80 százalék feletti, 32 százaléka pedig 50-80 százalék közötti kapacitást lekötő rendelésállományra. A válaszadó cégek harmada viszont a mostani kapacitása felénél kevesebb megrendeléssel számol.
Sok a kintlevőség
Augusztus 31-én a felmérésben szereplő cégek 64 százalékának volt kintlévősége, amelynek átlagos nagysága elérte az érintett cégek árbevételének csaknem 9 százalékát, ami nagyságrendileg 600 milliárd forint.
A kintlévőséggel rendelkező vállalkozások 71 százaléka úgy ítélte, hogy kintlévősége peres út nélkül behajtható, ez azonban a tartozásnak csak a 91 százaléka. Mindez pedig a szakszövetség szerint a lánctartozás várható növekedését vetíti előre.
Infláció és árnövekedés mindenhol
Minden építőanyagnál az inflációt meghaladó árnövekedésre számítanak a megkérdezettek még az év végéig. Az építőanyagok közül a hőszigetelő, illetve a faanyagoknál 20 százalékos, a téglánál 19 százalékos, a tetőcserépnél pedig 18 százalékos ütemben. Miközben várhatóan olyan tételek is emelkednek, mint például a fuvarköltségek és az alvállalkozói díjtételek.
Az építőiparban tapasztalt drágulás mértéke az év első felében több mint kétszeresen haladta meg a fogyasztói árak növekedését.
ÉVOSZ szerint az építőipari alapanyag- és építési termékek gyártói az orosz-ukrán háború piaci hatásait, a kivitelezők pedig a beszerzési nehézségeket az év első felében már beépítették az árakba, de az energiaköltségek elszabadulása és a forint-euró árfolyam ingadozása komoly bizonytalansági tényező lesz az elkövetkező hónapokban.
Az energiaáraktól sok minden függ
Az energiafelhasználás átlagosan a ráfordítások negyedét teszi ki az alapanyagok gyártásában, de ez az arány ennél magasabb például a cementnél, az égetett kerámiánál, a téglánál, valamint egyes szigetelőanyagoknál is.
Éves összevetésben az alapanyagoknál 20,4 százalékos, az építőipari termelői áraknál pedig 22,8 százalékos áremelkedést mértek az első fél évben, miközben az infláció ugyanebben az időszakban 9,4 százalék volt.
A forint-euró árfolyam ingadozása azért jelent gondot a kivitelezőknek, mert a Magyarországon felhasznált építési termékek, anyagok csaknem 48 százaléka importból származik.
Az ÉVOSZ elemzése szerint a munkaerőhiány várhatóan tovább növeli az építőiparban működő vállalkozások költségeit, mert ha nem emelik a fizetéseket, nem lesznek képesek megtartani a jól képzett szakmunkásokat és mérnököket.
A helyzetet az is nehezíti, hogy az állam és az önkormányzatok jelentős volumenű építési beruházásokat halasztanak későbbre vagy mondanak le a forráshiány miatt.
Forrás: MTI
