Ismét megjelentek a befektetők a szegedi ingatlanpiacon

A szegedi ingatlanpiacon újra meghatározóak a befektetési célú vásárlások.

Hullámzó tranzakciószámok mellett kitartó áremelkedés jellemezte az elmúlt években a szeged ingatlanpiacot, ahol újra meghatározóak a befektetési célú vásárlások - tájékoztatta a Duna House pénteken az MTI-t.

Az ingatlanközvetítő cég közleménye szerin a pandémia kezdete óta a legtöbb nagyvárosban, így Szeged ingatlanpiacán is átalakultak a vásárlói szokások. Előbb a városok családiházas-övezeteire, illetve az agglomerációs területekre összpontosult a kereslet, a tavalyi év azonban trendfordulót hozott: háttérbe szorultak a korszerűtlen, nagy alapterületű házak, és ismét népszerűbbek lettek a modern, energiahatékony újépítésű ingatlanok mellett a rezsivédett házgyári lakások is.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a cég PR- és elemzési vezetőjét, aki kifejtette, a város állandó lakosainak száma évek óta folyamatosan csökken, de a tranzakciószámok változása hullámzó képet mutat Szeged ingatlanpiacán. A pandémia következtében kialakult kiköltözési roham okozta mélypont után 2021-ben 16 százalékkal emelkedett az adásvételek száma az előző évhez képest.

A városban érzékelhető vevői aktivitás így minimálisan meghaladta a 2019-es szintet, ez azonban még mindig 16 százalékkal elmaradt rekordot jelentő 2018-as 3526-as adásvételtől. 2022 végére jelentősen visszaesett a vásárlói kedv, azonban az idei évre lassú élénkülést prognosztizálnak a szakértők.

Szegeden tavaly - 2021-hez képest 23 százalékkal magasabb - 572 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni. Az otthonteremtésre fordított átlagos összeg 2020-hoz viszonyítva azonban több mint a duplájára, 38,5 millió forintra nőtt.

A felsőoktatásban tanuló diákok rohama a korlátozások eltörlése óta nyaranta ismét erős keresletnövekedést eredményez Szeged bérleti piacán, így az élethelyzet változásaiból adódó költözések - az első lakás vásárlása vagy a nagyobb ingatlanba költözés - mellett a befektetési célú vásárlások aránya 30 százalékra emelkedett tavaly a településen. Ez jelentősen meghaladja a vidéki települések 24 százalékos átlagát, de még nem éri el a pandémia előtti utolsó, 2019-es év 39 százalékos arányát - áll a közleményben.

MTI