Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság elhúzódása visszavetheti a szektor gyorsuló növekedését, ezzel alacsonyabb költségvetési bevételt generálhat és mérsékelheti a szektor hozzájárulását a GDP-hez. Az IFK számításai szerint az áfakulcs megemelésének hatására közel 40 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint a kedvezményes áfa fennmaradása esetén, tekintettel a lakásépítések számának prognosztizálható visszaesésére.

A piaci szereplők továbbra is bizakodóak, miután Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés június 13-ikai benyújtásakor jelezte, hogy egyelőre ugyan nem döntöttek az ügyben, de vizsgálják a kérdést.

Az IFK álláspontja szerint a kedvezményes áfakulcs hatályának meghosszabbítása körüli bizonytalanság miatt a fejlesztők jelenleg minden erőforrásukat az új lakások építésére fordítják azért, hogy kihasználják az átmeneti alacsonyabb áfás időszakot, ami tovább növeli a véges építőipari kapacitás iránti keresletet. Egy kedvező és gyors döntés a kedvezményes áfa hatályának meghosszabbításáról így a beruházások ésszerű átütemezését eredményezné, és jelentősen enyhítené a kapacitáshiányt, ami végső soron a kivitelezési költségekre is kedvező hatással lehetne.

Szakértők szerint az 5 százalékos áfa fenntartása szükséges a bővülő lakásépítési teljesítmény folytatódásához

Ismertették, az átadott lakások tavalyi 15 ezer körüli száma 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de még meg sem közelíti a kívánatosnak tartott, 40 ezer körüli mértéket. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatti építőipari visszaesés nyomán csupán Budapestről jelenleg becsléseik szerint mintegy 30-35 ezer új lakás hiányzik, amely az árak és az albérleti díjak jelentős emelkedéséhez vezetett. A bizonytalanság vagy a kedvezményes áfa megszűnésének hatására a piac azonban könnyen visszatérhet az évi 8-10 ezres újlakás darabszámra, és a fejlesztők, a munkavállalók egy része is inkább a külföldi beruházások felé fordulhat - hangsúlyozta Takács Ernő.

Az IFK szerint a kedvezményes áfa megszűnése önmagában 22 százalékkal növelné az új lakások árát 2020 január 1-jétől.

Azt is kiemelték, hogy az új lakások alacsonyabb áfakulcsa nem példa nélküli: Romániában 5, míg Lengyelországban 8 százalék a kulcs.
Az IFK elnöke emlékeztetett a beruházási döntések több éves időtartamára is, és hangsúlyozta, hogy az idén induló beruházások jelentős része csak 2019 után készül el, ezért félő, hogy a beruházók inkább kivárnak az áfa-kérdés tisztázásáig, hiszen az áraikat is ehhez kell alakítaniuk.

Romániában 5, míg Lengyelországban 8 százalék az új lakások áfakulcs

Kifejtette, hogy a piaci bizonytalanság már a legutóbbi építőipari statisztikákban is tükröződött, márciusban megtorpant az építőipar bővülése, az év harmadik hónapjában csupán 1,4 százalékos volt a növekedés éves összevetésben, és a részletes adatokból kiderült, hogy 2016 novembere óta idén márciusban fordult elő először, hogy az építőipar új szerződéseinek volumene 7,1 százalékkal csökkent éves összevetésben. Az új szerződésekből és a teljes szerződésállományból pedig az is látszik, hogy a beruházók igyekeznek befejezni a már bevállalt munkákat és az újakkal óvatosabban bánnak. Az is látható, hogy drágábbak lettek az építkezések, az építőipari termelői árak jelentősen, 8,2 százalékkal emelkedtek az első negyedévben.

Takács Ernő kiemelte, hogy az áprilisi KSH adatok ugyan javulást mutatnak, az elemzők piaci becslései szerint azonban idén ideális esetben 25 ezer körüli új lakást adhatnak át országosan, ami elmarad az ideális 40 ezres számtól, így van még tér a lakásállomány bővülésére.

Forrás: MTI