Még mindig jók a lakáspiaci kilátások
Az ingatlanügynökök Budapesten kevesebb tranzakciót fognak bonyolítani - magasabb áron.
A vidékiek ezzel szemben több forgalmat realizálnak majd - alacsonyabb árszinten.
A fővárosi lakásárak még mindig drágulnak, noha az árnövekedés üteme évről évre csökkenő ütemet mutat, de még így is 10 százalék felett van évente.
Budapesten a helyzet az, hogy a lakásárak elérték, sőt kissé meg is haladták az indokolt szintet.
A túlfűtött lakásárak miatt egy esetleges kedvezőtlen ingatlanpiaci változás kedvezőtlenül érintené a most befektetési céllal vásárlókat. Egy ilyen negatív forgatókönyv megvalósulására azonban egyelőre vajmi kevés jel mutat. Az idén is jó befektetés lesz az ingatlanbiznisz a fővárosban.
Vidéken a lakásárak igen változatos képet mutatnak.
A városi lakásárak változása régiónként 2008 és 2017 IV. negyedév között (%)
A 2008-as árszinthez képest 2017-ben Budapesten 60 százalékos, a Nyugat-Dunántúlon 32,5 százalékos, míg Dél-Kelet Magyarországon 22,6 százalékos nominális árszintnövekedés volt megfigyelhető. Észak-Magyarországon viszont 12,4 százalékkal olcsóbban lehetett lakáshoz jutni; ugyanakkor a középső régiókban 9 - 18 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
A lakásárak emelkedése ellenére az olcsóbb lakások ingatlanforgalma nőtt jelentősen. Ennek két oka lehet:
1, A jelentős megtakarításokkal rendelkező ingatlanvásárlók a nagyobb értékű lakásokat vették meg elsőként,
2, A növekvő lakásárak miatt az átlagos lakásvásárlók az olcsóbb lakásokat keresték.
Fenti sormintába illeszkedik az is, hogy a már eleve magasabb árszinten elérhető lakások árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint az alacsonyabbaké. Így a főváros és vidék közötti árkülönbség nemhogy csökkent volna, csak még tovább nőtt az utóbbi években.
A Kormány CSOK-támogatásának köszönhetően jelentősen megugrott az új építésű lakások száma a piacon. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy még a tavalyi 20 százalékos emelkedéssel együtt is kevesebb, mint feleannyi új lakás épül, mint a 2000 és 2008 közötti időszakban.
Az évi 14.400 új lakás 0,33 százalékos lakásállomány-megújulást jelent, ami édeskevés a 2008-as 0,85 százalékhoz képest; mely utóbbi is alacsonynak számított. Összehasonlításképpen Ausztriában ez az arány 1,4 százalék, Lengyelországban 1,25, Szlovákiában 0,9, de például tavaly Romániában is kétszer annyi lakás épült, mint hazánkban.
Sajnos jelenleg nincs annak semmilyen előjele, hogy ez a tendencia jelentősen megváltozna a közeljövőben. A főleg az építőiparban érzékelhető munkaerőhiány tovább súlyosbodhat, amennyiben Németországban beindulnak a migrációs válságot lezáró lakásépítések - újabb nélkülözhetetlen magyar munkaerőt szipkázva el a hazai fejlesztések elől.
Ezen újlakások több, mint fele a budapesti ingatlanpiacon jelenik meg 700.000.- forintot meghaladó átlagos négyzetméterárak mellett.
Budapesten az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű újlakások értékesítési ideje 9 hónapra csökkent, míg az ennél nagyobbaké kissé nőtt, de így is átlagosan másfél év alatt gazdára találnak.
Fővárosi újlakások várható eladási ideje
