Kezdjük egy kis történelemmel: a lakás-takarékpénztárak legelőször 1997-ben jelentek meg Magyarországon. 2005-ben közel egymillió szerződés volt, és az idő múltával egyre többen vették igénybe mostanáig a 30%-os állami támogatást.

Hétfőn azonban – mint derült égből villámcsapás – egy törvényjavaslat új fényt vetett a lakástakarékra. Kedden pedig már a Magyar Közlönyben írtak az érvénybe lépett új szabályozásról, amely kimondta, hogy az LTP új ügyfelei szerződéskötés után ezentúl nem kaphatják meg a 30% állami támogatást. Szerdán persze így elkerülhetetlen volt az, hogy ne fusson bele az ember lakástakarék-igénylők hadába úton-útfélen.

A szerdán lakástakarékot igénylőknek több órát kellett várniuk a megkötésre

A törvényt benyújtó a befizetett összeg nem lakhatási célú (pl. medence, szauna építése) felhasználását emelte ki indoklásként.

Ennek oka az lehet, hogy sokan nem rendelkeztek konkrét felhasználási tervvel LTP nyitásakor, így a futamidő lejárta után egyéb, a lakhatás biztosításához nem feltétlenül szükséges elemekre ruháztak be a kapott támogatásból.

Fontos azonban kiemelni, hogy az állami támogatással nyújtott lakástakarék igen hasznos (volt) a lakásvásárlók, hiteltörlesztők számára. Életkori, illetve gyerekvállalási szabályai miatt a CSOK nagyobb elköteleződést, utánajárást igényel, ami miatt talán kevésbé lesz népszerű a lakosság körében.

A csok leginkább a családos embereket veszi célul, amíg a lakástakarék mindenki számára elérhető opció volt

Biztos, ami biztos: a legutolsó támogatással kiegészülő lakástakarékokat – jelenlegi szabályozás szerint – 2028-ban fogják megkapni az ügyfelek. Ön szerint 10 év múlva milyen lakáscélra fogják felhasználni az utolsó pillanatban kötött lakástakarékokat?