Nem gombaházakban lakunk majd a jövőben, hanem fából épült emeletesekben
Az innovatív építőipar is magáévá tette Rousseau "Vissza a természethez!" szlogenjét - már csak pár "apróság" kell változzon.
Míg Észak-Amerikában közkedveltek a könnyűszerkezetes, fából készült faházak, és a Távol-Keleten is többszázéves hagyománnyal bírnak a viszonylag magas faépítmények, addig Európában még csak most kezd elterjedni a könnyűszerkezetes építkezés. Bár még hosszú út áll a fa előtt, hogy teljesértékűen kiválthassa a manapság széleskörben használt alapanyagokat, a fejlesztések biztatóak.
Mivel az építőipar a klímaváltozást okozó gázok kb. 40%-áért felelős, így egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokat és eljárásokat alkalmazunk a jövőben. Érdemes tehát átállítani a gondolkodásmódunkat, mert az egyik legjobb, minimális környezeti ártalmakkal előállítható építkezéshez használható alapanyag a fa.
Előnyök
A fából készült épületek elvitathatatlan előnye a kisebb károsanyag kibocsátás mellett, hogy felépítésük jóval kevesebb időt vesz igénybe, és kevesebb szakember közreműködését igényli - azaz idő és bérköltség szempontjából rendkívül hatékony.
Ha pedig előre legyártják az épület elemeit, és a helyszínen már csak legoznia kell a szakmunkásoknak, még gyorsabb lehet az építkezés - és ami még fontos, hogy alacsonyabb zajszennyezéssel is jár, hiszen nem helyben darabolják az alapanyagokat.
A jövő itt van
Pozitív példákat már láthatunk külföldön. Svédországban a közelmúltban készült el egy 20 emeletes, szinte kizárólag fából készült épület.
Minimális acél és beton került az épületbe a stabilitás érdekében, de összességében olyan, mintha egy óriási szaunában mozogna az ember, mert mindenhol a fa illata veszi körül. Természetesen speciális tűzvédelemmel látták el az alapanyagot, ami minimum két órán át védi az épület struktúráját a tűzzel szemben.
Tény, hogy a fát speciálisan kezelni kell annak érdekében is, hogy a betonnal és az acéllal vetekedő teherbírást mutasson, de a svéd szakembereknek sikerült.
Szingapúrban ugyan még nem épült fel, de 2022-ben megvalósul a Nanyang Technological University új, innovatív hatemeletes épülete, mely szintén fából fog készülni.
Buktatók
Ahhoz, hogy a fa elnyerje méltó helyét az építőiparban, kizárólag erre a célra nevelt erdőkre van szükség - márpedig egy erdőnek hely és idő is kell jócskán, hogy megfelelő minőséget érjen el az állománya. Már csak ebből adódóan is nagyjából 20-25 év, mire elterjedhet a technológia. Különösen azért is nagy kihívás ez, mivel az építőipar eddig is nagyon sok faanyagot használt fel, és a mostani ingatlanboomhoz hasonló helyzetekben alapjáraton is hiány mutatkozik megfelelő minőségű faanyagból.
Az ökológiai lábnyom csökkentése pedig kifejezetten csak akkor működhet jól, ha a felnevelt és kitermelt fát nem kell messzire utaztatni. Ennek kiváló példája a svéd hatemeletes épület, ahol az építkezés 60 km-es körzetéből biztosították a faanyagot - viszont nem nehéz belátni, hogy a svédek némi előnnyel indultak ezen a pályán.
Változás kell
Abban, hogy a jövőben viszonylag gyorsan és hatékonyan formálódjon át az építkezésekről alkotott elképzelése az emberiségnek, nagy felelőssége van az egyes országok kormányzatainak a szabályozás megreformálásában és a lobbik letörésében, és persze magának az építőiparnak is rugalmasságot kell mutatnia. A biztosítótársaságok hozzáállása is meg kell változzon, hiszen ha kiugróan magasabb biztosítási költséggel sújtják a fából készült épületeket, gátolják azok elterjedését.
Hazánkban kérdéses, milyen gyorsan fog tért nyerni az új szemlélet, mivel egyértelműen árérzékenyek a vevők, így a jelenleg piacon elérhető környezetkímélőbb megoldásoknak sincs nagy piaca, hiába biztosítanák a kivitelezők. Reméljük, ez a tendencia a jövőben változni fog.
Forrás: aurecongroup.com, theguardian.com
Ha szeretne energiahatékony ingatlanban élni, érdemes igénybe vennie a Zöld Hitel kölcsönt, és a 0%-os CSOK-ot, hogy minél kevesebb pénzért minél értékesebb ingatlanhoz jusson!