A lehetséges további állami támogatások miatt optimista a hangulat

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A választások miatt is izgalmas időszaknak néz elébe az ingatlanpiac. Az infláció szárnyal, és kérdés, mely állami támogatások maradnak meg, és milyen formában.

Vannak, akik úgy gondolják, nincs ok az aggodalomra, míg mások szerint van

Bár a tavalyi első három negyedévben 17%-kal drágultak az ingatlanok átlagosan, a valóság ennél jóval döbbenetesebb, hiszen a budapesti agglomerációban, a Balaton környékén, és a megyeszékhelyeken is jóval nagyobb ütemben drágultak a lakások.

Ami fix: 5-10%-os drágulás várható

Ezekhez az árakhoz idén még minimum 5-10%-os drágulás fog járulni. Egyrészt az infláció is 7%-körüli lesz, másrészt, ha az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szűnik meg minden állami támogatás az idei év folyamán, az ingatlanpiaci dömping nem fog nagymértékben csitulni.

Viszont ha nem fog csökkenni az ingatlanpiac pörgése, nagyot fognak koppanni azok, akik eddig a kivárás taktikáját követték. És bár eddig türelmesen nézték, ahogy éveken át drágulnak az ingatlanok, valószínűleg most elmarad a türelmüket megillető méltó jutalom... de ki tudja?

Az elszálló kamatok vérengzése

Mivel egyre magasabbak a várható kamatok a változó kamatozású jelzáloghiteleknél, és nemsoká megszűnik a hiteleseket védő kamatstop intézkedés, vélhetőleg lesznek olyanok, akik kénytelen-kelletlen mégis meg fognak válni az ingatlanuktól.

Ez nagy lehetőséget jelenthet azoknak, akik mérsékeltebb áron akarnak hozzájutni ingatlanhoz, akár lakhatási, akár befektetési céllal szeretnének vásárolni. Az utóbbiak dominanciája viszont pozitívan hatna a kiadó ingatlanok piacára, ami manapság eléggé pang.

Még nem tudni, lesz-e állami támogatás a jövőben

A jelenlegi állás szerint tízből nyolc állami támogatás mindenképpen meg fog szűnni, illetve jelentősen át fog alakulni. Ha megszűnnek az olcsó, fix kamatozású hitellehetőségek, a lakosság tagjai kénytelenek lesznek piaci hitelt igényelni. Ez már önmagában is fékezni fogja az ingatlanpiacot, mivel egyre kevesebb család tud megfelelni a bankoknak.

Még egy éve is hét banknál volt lehetősége piaci hitelt felvennie 20 évre egy átlagkeresettel bíró magyarnak - mostanra gyakorlatilag esélye sincs arra, hogy bizalmat szavazzon neki akár egy bank is. Ennek oka, hogy a kamatok gyorsan az egekbe szöktek, és minden jel arra mutat, hogy a hitelek még jobban meg fognak drágulni már 2022 második felére is.

A vásárlóerő is jelentősen csökkent

És ha még nem lenne elég a kamatok szárnyalása, a munkabérek vásárlóereje is erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban. Bár az átlagos vásárlóerő 2 millió Ft volt 2020-ban (ez a legfrissebb adat), nem kicsi volt a különbség a legszegényebb, és a leggazdagabb településen lakók vásárlóereje közt - egészen pontosan 6,5 millió Ft...

Márpedig a hitelek törlesztőrészletét is ebből a bizonyos vásárlóerőből kellene finanszíroznia a hitelesnek. És ha a bank nem látja biztosítottnak, hogy a hiteligénylő hosszútávon fizetőképesnek bizonyul, nem ad hitelt... Ezért kvázi hiába hosszabbítják meg az állami támogatásokat - ha nem maradnak az abnormálisan alacsony fix kamatok, ugyanott fognak tartani az ingatlanra vágyók. 

Úgy tűnik, a Zöld Hitel az utolsó szalmaszál

Talán az MNB által finanszírozott Zöld Hitel lehet még egérút, de mivel egy fix keretösszeggel indították útjára a programot, így valószínűleg már arra sem sokáig számíthatnak a korszerű ingatlanra vágyók. Ha valaki spórolni szeretne a rezsin, jó, ha még most gyorsan megigényli ezt a támogatást, és legalább egy energiahatékony otthonnak lesz a boldog tulajdonosa.

Spóroljon a rezsin napelemmel!

A használt lakások lesznek idén a favoritok?

A használt lakások eddig is kapósak voltak - már csak abból is látszódik, hogy 15%-kal drágultak, míg újépítésű társaik "csak" 13%-kal.

Országos átlagár (millió Ft) %-os változás Megyeszékhelyek átlagár (millió Ft) %-os változás
használt lakás 21,1 15 23 23
újépítésű lakás 40,6 13 21

Még így is a használt lakás érte meg jobban, hiszen annak az átlagára alig több, mint fele az újnak: 21,1 millió Ft volt, míg az újlakás 40,6 millió Ft.

Megyeszékhelyek előnyben

Átlagár (millió Ft) m2-ár (ezer Ft)
Országos 22,6 362
Székesfehérvár 28,9 462,7
Veszprém 28,8 460,7
Debrecen 28,5 457,8
Győr 27,9 440,9
Szeged 25,6 400
Salgótarján 10,2 163,2

Salgótarján annak ellenére is sereghajtó, hogy egy év leforgása alatt itt majdnem 20%-kal drágultak a használt ingatlanok.

Pécs környéke a kivétel

Agglomerációk Átlagár (millió Ft) %-os növekedés
Budapest 37,6
Balaton 39,4 15
Vidék 15
Pécs 6,3

Pécs az egyetlen vidéki nagyváros, melynek környezetében meg sem közelítette a használt ingatlanok árnövekedése a többi agglomerációs települését.

Szemeteket a vidékre vessétek!

Várhatóan idén is a vidéki nagyvárosok és az agglomerációk lesznek a húzóerők az ingatlanpiacon.

Mivel az agglomerációs települések önkormányzatai egyre-másra szigorításokat foganatosítanak annak érdekében, hogy megfékezzék a bevándorlást, a telekárak menthetetlenül meredeken emelkedni fognak ezekben a régiókban - ezáltal pedig az ingatlanárak is.

Állami támogatást szeretne igénybe venni?

A CSOK-ról, a Zöld Hitelről és a Babaváró Hitelről minden információt megtalál cikkjeinkben.

Gyorsan kell lépnie - keresse meg most álmai ingatlanát!

Forrás: Duna House, GKI, bankmonitor.hu