A falusi CSOK a kistelepülések megmentője?

Ez a cikk elmúlt egy éves, így elavult lehet.

A falusi CSOK-ot kifejezetten a kisebb települések népességfogyásának megállítására találták ki. Úgy tűnik, a program elérte célját.

A statisztika nem hazudik

Tény, hogy hazánk lakossága folyamatosan csökken: két év alatt nagyjából 0,55%-kal, ami 55 400 fő mínuszt jelent.

A kistelepülések népessége viszont évtizedek óta jóval nagyobb tempóban csökkent - ezért is nagyszerű hír, hogy míg 2017 és 2019 között még 0,93%-os volt a népességfogyás üteme, a 2019 és 2021 közötti időszakra ez 0,37%-ra mérséklődött.

Falusi CSOK, te csodás?

A falusi CSOK-ot 2678 kistelepülésen, továbbá külterületeken lehet igénybe venni. A hatása azonban nem olyan egyöntetűen pozitív, mint a fenti adatból gondolhatnánk.

1121 kistelepülésen emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben viszont nem változott a lakosok száma.

Felemás eredmény

Ott, ahol igazán szükség lett volna a kiegyenlítő hatásra, nem járt eredménnyel a falusi CSOK, hiszen Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még nagyobb mértékben fogyott a népesség, mint a falusi CSOK előtti időszakban.

2019-ről 2021-re a következő megyék kistelepüléseinél nőtt leginkább a népesség száma:

  • Fejér
  • Győr-Moson-Sopron
  • Komárom-Esztergom
  • Pest

Azaz leginkább azokban a megyékben emelkedett a kistelepülések lélekszáma, ahová eddig is is szívesen költöztek a lakosok a jobb munkalehetőségek és a fejlettebb infrastruktúra miatt.

Még csak most gondolkodik a költözésen? Keresse meg álmai ingatlanát most!

Zöld Hitelről és a Babaváró Hitelről is megtalál minden információt cikkjeinkben.

Forrás: MTI