Így lepték meg a hálás szülők a nyugdíjba vonuló óvónőt
Megható történet következik.
A kaliforniai Dina Saari egész életét a gyermekeknek szentelte. Nyugdíjba vonulása előtt azonban váratlan meglepetés érte: új lakását saját ízlése szerint rászabták.
Régi otthonában számos kedves és vidám emléket szerezhettek a napközis gyerekek, a szülők pedig meg akarták hálálni, hogy nagymamaként ügyelt az idős hölgy csemetéikre. Amikor hallották, hogy az óvónő egy kisebb lakást szemelt ki új otthonául, azonnal eszükbe ötlött, mi is lenne a legtökéletesebb ajándék számára.
A szülők belsőépítészek segítségével valósították meg terveiket. A cél az volt, hogy az új lakást szinte teljes egészében Saari ízlésére szabják, anélkül, hogy bármit is kérdeznének tőle ezzel kapcsolatban. Nézzük meg, hogyan sikerült a meglepetés!
Az óvónő korábbi otthonát alapul véve kezdték el a belsőépítészek a munkát. A stílusa örökzöld, szinte minden lakásban megállja a helyét: főleg neutrális színekkel festették be a falakat, csupán a kék szín dominál néhány helyen. Emellett az antik hatású, felújított bútorok képezték a felújítás alapját.
A szürkét sem száműzték a lakásból, csak világosabb árnyalatra cserélték. A hatalmas tükrökkel a nagyobb tér illúzióját keltik.
A létrás virágállvány megoldást ők sem hagyhatták ki: Saari kedvelte a kertészkedést régi otthonában, épp ezért egy csöppnyi kertet próbáltak varázsolni lakásának egy-két szegletébe.
A korábbi sötét, szomorú hangulatú konyha helyett egy világos, letisztult főzőhelyiség tárul szemünk elé. A fehér, illetve mélykék szín kombinációja, valamint az egyszerűség tükrözi tulajdonosának stílusát. A kis konyhakert sarok itt sem maradhatott el, a pepita mintás burkoló pedig külön elnyerte tetszését a nyugdíjas óvónőnek.
A konyha és nappali mellett még felújításra került a fő hálószoba, valamint a fürdőszoba is. A korábban leírtakhoz hasonló ízlésvilág dominált itt is: a kék és a semleges szürke, világosbarna színek egyvelege tökéletes választás, bármilyen megvilágítottságú lakásról is legyen szó.
A szülők remélik, hogy viszonozni tudták Saari hosszú éveken át tartó áldozatos munkáját:
„Saját otthonába fogadta gyermekeinket annyi éven keresztül. Mi azonban egy olyan otthont szerettünk volna neki adni, ahol időt szánhat önmagára is.”
